Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 1. Az agy, a gerincvelő és a környéki idegek betegségei
25 A chorea minor több esetében a szakemberek egy része (Elischer, Flechsig, Jakowenko, Laufenauer, Hudovernig stb.) főleg a subcortexes dúcokban, de a középponti idegrendszer más részeiben is, leginkább a degenerált vérerek körül és szabadon, colloidszerü ú. n. chorea-testecskéket talált, továbbá a pyramis-sejtek degenerálódását is észlelték. Mások úgy a choreások agyának egyes részeiben (főleg a nucleus caudatus és a thalamus táján, de az agykéregben is), mint vérében staphylococcusokat és streptococcusokat constatáltak (így Wassermann, Wesíphal, Cramer, Többen, Orzechowski, klinikámon Schuster stb.). Mivel a mikroorganismusok lelete az endocarditises és rheumás bántalmakkal, valamint a lázzal összekötött choreás tünetekkel és deli- riumos állapotokkal szokott összekapcsolódni, újabban a choreás elmezavart is az infectiós természetűek közé szokás sorolni. A chorea bevezető tünetei az általános ingerlékenység, a lehangoltság, gyors testi és szellemi kifáradás, az álmatlanság szoktak lenni s ezek után következnek be a változó in- és extensitásu, kisebb-nagyobb szünetet tartó, az egyik testfél vagy az egész test különféle izomcsoportjaiban váltakozó jelleggel nyilvánuló, néha a célszerű mozgásokat utánzó rángások, amelyek az áJom alatt teljesen szünetelnek s az akarattal csak kis mérvben befolyásolhatók. A chorea némely súlyos esetében az egyes izomösszehuzódások oly mérvűek lehetnek s oly gyors ütemben követhetik egymást, hogy a betegek folyton ide-oda hányatnak s még az étkezésnél szükséges száj- és nyelési mozgásokat is alig végezhetik. Ilyen állapot sokszor hőemelkedéssel, nagyobbfoku szellemi nyugtalansággal, élénk félelmes, üldöztetéses deliriumokkal, az öntudat futólagos megzavarodásával járhat s mint magam is tapasztaltam, gyorsan végződhetik halállal. A chorea kapcsán fejlődő elmezavar tünetei: az ingerlékenység, az öntudat homályossága, a hiányos tájékozódás és felfogás, a benyomásoknak laza, fonák associálódása, a gondolatmenet fegyelmezetlensége, a látás- és hallásbeli badar, ijesztő hallucinatiók, a motoros nyugtalanság, az indutatkitörések, olykor az öngyilkosság gondolatáig fokozódó depressio. A Huntington-féle chorea (chorea hereditaria) kapcsán szintén keletkezhet elmebajTÉrről az'encéphalopathiás elmezavar fejezetében lesz szó. A neurasthenia, hysteria és epilepsia fontos tényező az elmebetegségek kóroktanában s egyes psychosisokra oly jellemző bélyeget nyom, hogy külön neurastheniás, hysteriás és epilepsiás elmezavart kell megkülönböztetnünk. Úgy a neurastheniáról, mint a hysteriáról és epilepsiáról tehát részletesen később, az egyes kóralakok tárgyalásánál lesz szó (lásd a neurastheniás, hysteriás és epilepsiás elmezavart). A környéki idegingerek reflexuton válhatnak ki élénk deliriumok és mozgási nyügtalansá^altaTlasért psychés izgalmakat, másrészt a környéki idegek bántalma, kóros elváltozása (sérülése, lobos folyamata), hibás associationalis folyamatok utján illusiókra s hallucinatiók megindítására, befolyásoltatásos és üldöztetéses téves eszmék fejlődésére szolgáltathat
