Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

B) Az elmebetegség okai (Aetiologia)

20 által pavillon-rendszerben tervezett elme- és idegkórtani klinika építése 1906. év őszén megkezdődjék és 1908. évi november 1-én megnyíljék. A fentemlített elvek érvényesítésén kivül figyelemmel voltam arra is, hogy a betegek részére kellemes otthon biztosíttassák és megtalálhassák mindazt, ami az értelemre, a kedélyre és a socialis érzésre fejlesztőén, emelően hat. Éppen ezért az egyes helyiségeket, a nappali csarnokokat és folyosókat kellemes, lágy, összhangzó színekkel, az ablakokat, a sétáló kerteket virágokkal, fákkal, bokrokkal díszítettük. A kórtermeket úgy rendeztük be, hogy azok ne különbözzenek a más természetű betegek befogadására szolgáló klinikákéitól. Arra törekedtem, hogy az elme­betegek és az azok elhelyezésére való intézetek iránt a közvéleményben a régi mostohább viszonyok miatt kiformálódott kedvezőtlen előítéletek már a külső berendezés, a szabadabb kezelés alapján is megváltozzanak, eloszoljanak s azokat is olyan betegeknek tekintsék, mint másokat. Az elmebeteg-ügyet melegen szivükön hordozó vezető szakférfiaink a régibb hazai intézeteket igyekeztek a modern felfogás értelmében átalakítani és nemcsak az elmebajosok ellátása, kezelése alkalmával minden rationalis és kedvezőbb eredményt biztosító eljárást életbeléptetni, hanem a tudomány fejlesztésében is sikeresen közreműködni. A székes- fővárosi és vidéki közkórházak mellett létesített elmebeteg-osztályok vezetői és a többi szakembereink lelkesedéssel osztoznak ezen törek­vésekben és munkásságban. Hazánkban az elmebetegek családi ápolása meghonosításának és szervezésének érdeme különösen Konrád nevéhez fűződik s Oláh, Epstein, Fabinyi és Pdndy sikerrel fejlesztette tovább. Az elmebetegség okai. (Aetiologia.) Az elmebetegséget régebben csupán psychés okokból származtatták, sőt még a XVIII. század két kiváló elmeorvosa Ideler és Heinroth is az elvadult szenvedélyek, az erkölcstelen és vallástalan életmód következ­ményének tekintette. A természettudományok fejlődésével kialakult ama tény, hogy minden életnyilvánulás anyagi elváltozással, energiafelhasz­nálással jár, az elmebetegségek lényegének és okának kutatását is más irányba terelte. A szellemi működések szoros kapcsolatba kerültek az agyéval s ennek sokszor elégtelen vizsgálóeszközeinkkel ki sem mutat­ható (akár chemiai, akár anyagcserebeli, vérkeringési, akár szöveti) elváltozását kell feltételeznünk minden elmebántalom esetében. Ezen elvál­tozások, rendellenességek magva legtöbbször már az egész idegrendszer különös, speciálisán hajlamos szerkezetében, élénkebb vagy csökkentebb reactiós, csekélyebb ellenállóképességében rejlik, aminek létrehozata­lában legnagyobb szerepe van az öröklésnek, az örökléses terheltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom