Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia)
20 által pavillon-rendszerben tervezett elme- és idegkórtani klinika építése 1906. év őszén megkezdődjék és 1908. évi november 1-én megnyíljék. A fentemlített elvek érvényesítésén kivül figyelemmel voltam arra is, hogy a betegek részére kellemes otthon biztosíttassák és megtalálhassák mindazt, ami az értelemre, a kedélyre és a socialis érzésre fejlesztőén, emelően hat. Éppen ezért az egyes helyiségeket, a nappali csarnokokat és folyosókat kellemes, lágy, összhangzó színekkel, az ablakokat, a sétáló kerteket virágokkal, fákkal, bokrokkal díszítettük. A kórtermeket úgy rendeztük be, hogy azok ne különbözzenek a más természetű betegek befogadására szolgáló klinikákéitól. Arra törekedtem, hogy az elmebetegek és az azok elhelyezésére való intézetek iránt a közvéleményben a régi mostohább viszonyok miatt kiformálódott kedvezőtlen előítéletek már a külső berendezés, a szabadabb kezelés alapján is megváltozzanak, eloszoljanak s azokat is olyan betegeknek tekintsék, mint másokat. Az elmebeteg-ügyet melegen szivükön hordozó vezető szakférfiaink a régibb hazai intézeteket igyekeztek a modern felfogás értelmében átalakítani és nemcsak az elmebajosok ellátása, kezelése alkalmával minden rationalis és kedvezőbb eredményt biztosító eljárást életbeléptetni, hanem a tudomány fejlesztésében is sikeresen közreműködni. A székes- fővárosi és vidéki közkórházak mellett létesített elmebeteg-osztályok vezetői és a többi szakembereink lelkesedéssel osztoznak ezen törekvésekben és munkásságban. Hazánkban az elmebetegek családi ápolása meghonosításának és szervezésének érdeme különösen Konrád nevéhez fűződik s Oláh, Epstein, Fabinyi és Pdndy sikerrel fejlesztette tovább. Az elmebetegség okai. (Aetiologia.) Az elmebetegséget régebben csupán psychés okokból származtatták, sőt még a XVIII. század két kiváló elmeorvosa Ideler és Heinroth is az elvadult szenvedélyek, az erkölcstelen és vallástalan életmód következményének tekintette. A természettudományok fejlődésével kialakult ama tény, hogy minden életnyilvánulás anyagi elváltozással, energiafelhasználással jár, az elmebetegségek lényegének és okának kutatását is más irányba terelte. A szellemi működések szoros kapcsolatba kerültek az agyéval s ennek sokszor elégtelen vizsgálóeszközeinkkel ki sem mutatható (akár chemiai, akár anyagcserebeli, vérkeringési, akár szöveti) elváltozását kell feltételeznünk minden elmebántalom esetében. Ezen elváltozások, rendellenességek magva legtöbbször már az egész idegrendszer különös, speciálisán hajlamos szerkezetében, élénkebb vagy csökkentebb reactiós, csekélyebb ellenállóképességében rejlik, aminek létrehozatalában legnagyobb szerepe van az öröklésnek, az örökléses terheltség