Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 11. Az el- és kiválasztás, a hőmérsék és az álom rendellenességei
170 A legcomplicáltabb cselekedeteket, helyzetváltozásokat álmodhatjuk át mozdulatlan, nyugodtan fekvő állapotban. Legfeljebb csak egyes expressiós mozgásokat (arcfin- torítás, kézmozdulat, megrándulás, fenyegetés, vállvonogatás, többnyire értelmetlen, mormogó szavak kiejtése stb.) végzünk. Csak elvétve találunk egyes complicáltabb motoros míveleteket, milyenek: a felülés, felkelés. A mély álom alatt ugyan az agykéregbeli gátlás nagyobb, az álmodás ritkább, de az agykéreg egyes elemei teljesen megtarthatják tevékenységüket s az alvó egyén egyéb functio által nem zavart részleges szellemi tevékenységének magasabb fokát fejtheti ki s olyan képzetsorokat alkothat, amelyek éber állapotában is foglalkoztatják, sőt a tudatossal egyenértékű mozgási műveleteket is végezhet, alvajáróvá (somnam- bulanssá) válhat. A somnambulans egy-egy complicáltabb cselekedetét többnyire az álom alatt néhány napi nyugtalanság, fészkelődés, sőt járás-kelés előzi meg. Gyakran kerekre nyilt szemmel, merev tekintettel jár, az útjába eső akadályokat kikerüli kifinomult bőr- és izomérzésénél fogva, amelynél fogva egyrészt a térbeli, helyzetbeli tájékozódása fokozott, másrészt a testével a tárgyakhoz tolt s onnan visszacsapódó légáramot könnyebben megérezvén, a megfelelő távolodó reflexes mozgás váltatik ki. Tapasztalhatjuk, hogy a hypnosisban levő a ráfuvásra már oly messziről is reagál (megfordul, kitér), amilyenről az éber állapotban levő egyén az ingert nem fogja fel. Az úgynevezett holdkórosak szintén alvajárók, a holdnak, mint a fényforrásnak reflexes hatása váltja ki a mozgásbeli műveletet A hypnosisban levő egyéneken végzett kísérletek bizonyítják, hogy az erősebb fényt, a csukott szem elé tartott gyertya mozgását követik. A somnambulansok megfordulhatnak olyan helyeken is, ahova éber állapotban nem mernének menni, de csak a physikai törvények lehetőségének határai között. Magas, keskeny helyen való áthaladásukat a körülményeket, a veszély chanceait mérlegelő és így a bizonytalanságot, a félelmet felkeltő öntudat, az ítélő, következtető művelet kizárása teszi lehetővé. A somnambulansokat, akik csak az álomszerű képzeteikkel összefüggő tüneményekre szoktak reagálni, enyhébb inger nem, de erős (hideg, rákiáltás stb.) felébreszti. A somnambulismus különösen hysteriásokon és epilepsiásokon szokott előfordulni, de bizonyos más egyéni dispositio is kiválthatja s a gyermekkorban gyakoribb. Az álomképek különös sajátsága, hogy az emlékezetben nehezen tapadnak meg. Ziehen szerint felébredés után már öt perc múlva azok legnagyobb részét képtelenek vagyunk híven reprodukálni A felnőtteken leginkább és legélénkebb alakban a reggeli álom alatt fordulnak elő. Az álomképekben legnagyobb szerepük van azon eseményeknek, tüneményeknek, amelyek az egyént éber állapotban is legjobban foglalkoztatják és pedig akár kellemes, akár kellemetlen hangulat kiséri azokat erősebben. Sokszor bizonyos dolgok teljesülésére vagy elkerülésére irányuló vágyak, kívánságok kifejezői. Az álomkép színének elevenségénél és a reális inger hiányánál fogva a hallucinatiókkal egyenértékűek. Kraepelin érdekes megfigyeléseket tett részint önmagán, részint másokon az álmodás közben észlelhető beszédbeli megnyilvánulásokra nézve s azt tapasztalta, hogy ezek leginkább a reggeli félálomban fordulnak elő s az ember sokkal könnyebben elfeledi, mint a más természetüeket. Ha még olyan világos is az álomkép, a hallottakat szó vagy éppen hang szerint rögzíteni az emlékezetben alig vagy éppen nem lehet. Különben nagyon hasonlók az elmebetegek beszédbeli zavartságához, többnyire értelmetlenek, badarak és emellett gyakori az a jelenség, hogy az ember felébredés után első pillanatra nem veszi észre a badar vonást. Az álom alatt úgy tűnnek fel, mintha nem is hang- és szóképek lennének s nem csengenének az alvó fülébe, hanem mintha az egyén csak valamiről leolvasná azokat. Az álombéli beszédzavarra jellemző a helyes szavak megválasztásának hiánya, hasonló hangzásuak alkalmazása, egyes betűk
