Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei
156 kifejezésre jussanak. Minél csekélyebb íoku a körülményeket és viszonyokat, a helyzetet mérlegelő Ítélőképesség, annál elementárisabb módon nyilvánul meg a beható ingerekre való leplezetlen beszédbeli reactio s annál könnyebben fecsegi ki az egyén gondolatait. Ezt észleljük a tapasztalatlan, korlátoltabb látókörű és elméjű embereken. De ugyanez érvényesülhet a psychomotoros izgatottság és az értelmi gátlás csökkenése mellett egyes elmebetegeken is. A gyermek, a mániás beteg azonnal kifecsegi mindazt, amit gondol. De néha intelligens ember is, ha nagyon elmélyedve associál, gondolatainak egyes részét szavakban is kifejezi (hangosan gondolkozik). A figyelem elterelődésével járó szórakozottság eseteiben, a neurastheniásoknál néha a legközvetlenebbül beható érzéki inger alkalomszerütlenül válthatja ki az ahhoz kapcsolódni szokott beszédbeli reactiót. így megtörténik, hogy valaki az ablakra pillantván, ezt említi akkor, amikor az ajtót akarja kinyittatni. Ugyanilyen szoros associatiós kapocs fejlődhet ki a gondolkodás és irás között s gyakran tapasztalhatjuk, hogy midőn valamely tárgyra erősen concentráljuk figyelmünket, azt a kezünkben levő íróeszközzel lerajzoljuk vagy leírjuk. A beszéd rendellenessége, zavara nyilvánulhat egyrészt abban, hogy az egyén az egyes izmok jjnnervatiós viszonyainak megváltozása, bénulásos, görcsös állapota következtében egyes magán- vagy mássalhangzókat, bizonyos szavakat nem képes vagy csak rosszul tud kiejteni (articulatiós, dysarthrias zavarok, anarthria), másrészt abban, hogy a szó- és hangképek motoros kifejezésére képtelen, azokat elvesztette vagy összecseréli, avagy a beszéd megértésére való képesség hiányzik (aphasia). Az előbbi esetben a beszélőképesség ugyan megvan, de annak mecha- nismusában mutatkoznak hiányok s a beszéd akadozóvá, botlóvá (szótag- botlás), lassúvá, vontatottá, selypítővé, remegővé válhat, sőt kifejlődhet hangtalanság is {aphonia). A beszéd kivitele közben számos izom harmoniás közreműködése szükséges, amelyek más élettani functiók (nyelés, légzés, arcjáték stb.) keretében is résztvesznek. Ezek a medulla oblongata és pons táján elhelyezett magvak idegpárai (a trigeminus motoros része, a facialis, a glossopharyngeus, a vagus, az accessorius és a hypoglossus) által innerválódnak és pedig rendes körülmények közt két oldalról coordinált ingereket kapnak. De ezen agyi idegpároknak nemcsak környéki, az izmokhoz haladó pályájuk van, hanem a beszéd agykérgi centrumával is összeköttetésben állnak. Már Broca kimutatta, hogy a baloldali homlokkarély harmadik (alsó) teker- vényének hátsó és a gyrus centralis anterior előtt fekvő, az operculumtól terjedő része (a Broca-féle tekervény) a beszéd agykéregbeli motoros centruma, amelynek megsértése a beszédbeli kifejezésképességet zavarja. Ezen centrum felől haladnak a több agykérgi területről eredő rostok a velőállományban, a capsula interna térdén, az agykocsány talpán és egymáshoz egyre szorosabban csoportosulva, a pons és nyultvelő tájára, ahol a negyedik agykamara alatt ismét a megfelelő idegmagvak felé terelődnek szét. Ezen pályák, valamint az idegmagvak sérülése okozza a dysarthriás, anarthriás tüneteket és legnagyobb fokban lesznek ezek akkor kifejezve, ha a kóros elváltozás azon helyet éri, ahol az idegrostoknak szükebb területre való összetömörülése megkönnyíti több idegelemnek a bántalom körébe esését. Tehát a medulla oblongata táját. Az anarthria keletkezhet az idegmagvak elsődleges megbetegedése (paralysis bulbaris chronica progressiva) vagy egyéb másodlagos kóros folyamat (daganat, tályog, lágyulásos góc okozta nyomás, sérülés, vérkéringési zavar vagy sclerosis polyinsularis elváltozás) következtében. A kérgi motoros (Broca-féle) mező sérülése a bántalom foka szerint
