Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 9. A mozgató kör rendellenességei

150 astasia és abasia, amidőn a betegben vagy a járás- és állásképtelenség tudata, vagy a mozgás kivitelétől való félelem akadályozza a különben mozgásában semmi organumos ok által nem korlátolt izmok megfelelő összehúzódását. A hysteriásokban túlérzékenységüknél fogva minden szervi változás s így a mozgásokat kisérő innervatiós érzés is már foko­zottabb mérvben terheli az öntudatot s csökkent energiájuk csekélyebb gátlása mellett a járás és állás kivitelénél szükséges motoros functio reflex utón kiválthatja a reszketést, az izmok feszességét, ami a hozzá társuló kellemetlen érzésekkel a kivánt művelet végrehajtását megakasztja, így aztán az újabb kísérletnek még csak megkezdésére sem határozzák el magukat. Mig valamely váratlan psychés izgalom, az akaratnak sug- gestiós alapon való fokozása, az önbizalomnak emelése az izmok teljes erejének felhasználhatását, a biztos mozgást idézheti elő. A motoros gátoltság eseteiben az akaratos mozgásbeli műveletek meglassulnak, vontatottakká válnak, sőt meg is szűnhetnek. Ilyen alapon keletkezik a viaszhajlékonyság (flexibilitas cerea, katalepsia), amidőn az izmok passiven könnyen legyőzhető bizonyos fokú feszültség állapotában vannak s a végtagok adott helyzetüket a physiologiás viszonyokkal ellen­tétben hosszabb ideig (dementia praecoxban V2—1 óráig is) megtartják, ami az izomfeszülés által eredményezett fájdalom, kifáradás érzésének az öntudatból való kirekesztésében is lelheti magyarázatát. Emellett szól­nak bizonyos physiologiás állapotokban előidézhető hasonló tünetek, amidőn figyelmünket valamely tárgyra rögzítve, öntudatunkat megszü- kítjük. így pl. a hypnosisnak fixáló módszer segélyével való előidézésekor felemelt karral a kéz ujjai közé szorított rajzónt 30—45 percig is tart­hatjuk a medium szeme előtt, anélkül hogy fáradságot éreznénk. A betegek néha (pl. a dementia praecox katatoniás esetében) önként vagy valami külső behatásra (megszólításra, a végtag felemelésére) jutnak ilyen kata- lepsiás állapotba, amidőn megállnak s arcuk a homloktól kezdve lassankint merevvé válik, mintegy megnyúlik, mialatt kerekre nyilt szemekkel, kifeje­zéstelenül bámulnak maguk elé. Ez a merevség azután fokozatosan terjed a végtagokra és a test többi részére, amelyek a beható inger (pl. megszólítás) pillanatában levő helyzetben fixálódnak s beáll a szobor­merevség, a megjegecesedés (crystallisatio). De olykor a flexibilitas cereához hasonló tünetek mint kényszermozgások a hallucinatiók vagy téves eszmék eredménye is lehetnek (pseudokatalepsia vagy pseudoflexibilitas cerea). Az izomfeszülés fokozódhat a teljes merevségig (attonitas) vagy tel­jesen megszűnhet (resolutio, relaxatio), amidőn a végtagok passiven minden ellenállás nélkül könnyen mozgathatók, emelhetők s a beható erő hatásá­nak megszűnése után mint élettelen test esnek vissza. A betegek ilyenkor teljesen akarat nélkül levők, psychés gátoltságuknál fogva akaratos moz­gásra képtelenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom