Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 6. A tudat zavarai
133 lisnél elő szokott fordulni. Sőt teljesen tájékozatlanokká (desorientáltakká) válhatnak (pl. epilepsiás, hysteriás ködös állapotokban). A saját személyiségnek, a külvilágnak, a térbeli és időbeli viszonyoknak hiányos, homályos, meghamisított tudata okozza főleg az epi- lepsiásokon, hysteriásokon, alkoholistákon előfordulni szokott ködös, derengő, álomszerű állapotokat, amidőn az észrevevés éppen nem, vagy csak tökéletlenül, lazán, tévesen társul az előzőleg szerzett emlékképekhez. A betegek előtt a külvilág jelenségei fátyolozottan, ködszerüen tűnnek fel, mindent megváltozva, átalakulva, meseszerü, regényes színben látnak. Ilyen a teljes öntudatlanság fokát el nem ért álom is és bizonyos neuro-, psychopathiás (degenerált, epilepsiás, hysteriás) egyéneknek az azt hirtelen megszakító ingerre közvetlenül követő, vagy még azalatt lefolyó, olykor mozgásokkal, helyzetváltozással, cselekedetekkel járó (somnambulismus) öntudatbeli homályossága {álomittasság), amidőn a gondolkodást, a cselekvést egyrészt a lepergett álomképek, másrészt a külvilág helytelenül, tévesen felfogott és értékesített ingerei, sokszor reflexes módon irányítják. Az öntudat elhomályosulásával, az emlékezés hézagosságával járó ködös állapot néha (hysteriásokon, súlyosan degenerált egyéneken) a teljesen zavartalan szellemi állapot keretében hirtelen is felmerülhet, és eltűnhet, amidőn a betegek a hozzájuk intézett kérdésekre egyszerre ismeretkörükkel összhangzásban nem levő hiányos, badar, vagy a valót csak megközelítő, de teljesen ki nem elégítő (paralogia) feleleteket adnak (Ganser-féle tünet). Pl. születésük évét, helyét, korukat, testrészüket hiányosan jelzik. Néha váratlan, teljesen indokolatlannak látszó izgatottság lepi meg a beteget, badar, nyers, szemérmetlen nyilatkozatokat tesz, aggressivvé válhat. Sokszor az egész tünetcsoport a szándékosság, a simulálás gyanúját alkalmas felébreszteni (pl. bűntettesek esetében). Az öntudat mélyebb megzavarodásával járnak a nagyobb fokú ingerlékenység, motoros nyugtalanság, tájékozatlanság, a hallucinátiókkal és illusiókkal átszőtt, lazán kapcsolódó dissociált képzetsorfoszlányok felmerülése által jellemzett mulékony jellegű deliriumok, amelyek a lázas fertőző heveny vagy nagyobb fokú kimerüléstokozott idült betegségek, mérgezéses állapotok alatt szoktak leginkább kifejlődni. Néha sajátságos mussitáló jelleget vehetnek fel, amidőn a betegek elerőtlenedve, kábultan fekszenek egy helyen, végtagjukkal bizonytalan mozgásokat végeznek, kapkodnak, halkan, alig vagy éppen nem érthető összefüggéstelen szavakat mormognak. Az öntudatzavar foka szerint megkülönböztetjük a somnolentiát, a söpört és a comát. Az előbbiben a kábultság enyhébb, a másodikban nagyobb fokú, úgy hogy az erősebb inger is csak rövid időre téríti eszméletre a beteget, mig a harmadikban már semmire sem reagál, reflex ingerlékenysége is kialszik.
