Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 6. A tudat zavarai
130 az egyes fogalmak és azok associatiós összeköttetéseinek szegénységével találkozunk. Az ilyen betegeknek a szerzett emlékképek rendszeres feldolgozására, a célszerűség és helyesség szempontjából való sora- koztatására, csoportosítására, a gyakorlati életben és a gondolkodás folyamán való helyes alkalmazására való képességük vagy nagyon tökéletlen, vagy egyáltalában hiányzik. Szellemi elégtelenségükbe nincs belátásuk, sőt helyes önkritika gyakorlására való képtelenség miatt tehetségüket, ismeretüket, hatáskörüket túlbecsülik. Rövidebb-hosszabb idő múlva egyaránt fonák, badar ítéleteket alkotnak, türelmük kevés, inkább ötletszerűen cselekednek s az általuk mondott vagy elkövetett visszásságok helytelenségét felismerni nem tudják vagy legalább az ilyenkor physiologiás körülmények között beállni szokott megbánás érzésének visszahatása nem következik be. Saját kárukon okulni nem tudnak, állhatatlanok, huzamosabb időn át megfeszített munka végzésére nem képesek, köny- nyen kifáradnak, figyelmük gyorsan elterelhető, az általuk elkövetett hibák, botlások, cselekedetek kedvezőtlen következményeinek okát mindig másutt és másban keresik. A psychés elégtelenség főleg a kifejtett szellemi és testi munka, a cselekedetek kivitele közben ötlik élesebben szembe. Válságos helyzetekben gyorsan elvesztik a kibontakozásra szükséges tájékozódást s nem találják meg a helyes eszközöket, bizonytalanul, tehetetlenül vergődnek, elhatározásuk helyes irányítására szükséges s az ismeretek utján szerzett és tapasztalatok által leszürődött képzetekkel nem rendelkeznek. A célszerűtlen s helytelen megoldásra jutnak, hiányos manipulatiókba, jogügyletekbe bocsátkoznak, melyek következményeit kellőleg megfontolni nem képesek. A szellemi hanyatlás folyamán eleinte az egyes képzetek associatiós összeköttetései, különféle vonatkozásai vesznek el s aztán pusztulnak el lassankint maguk az emlékképek is. A betegek ilyenkor aztán már nemcsak minden logika hiján gondolkoznak, hanem mondatfüzésük is nagyon primitívvé, tökéletlenné válik. 6. A tudat zavarai. A tudat az időazonos actualis psychés események láncolatából alakul ki. Terjedelmét és fokát különféle endogénes és exogénes tényezők befolyásolhatják. így a veleszületett és szerzett disponáltságon kívül az álom, a kábítószerek, az elmebetegség. Elmebetegekben a tudat megváltozhat az önszemélyre, a külvilágra, a térbeli és időbeli viszonyokra nézve. Az első esetben a saját testi és szellemi egyéniségükre, az utóbbiban a külvilág jelenségeire, az események láncolatára, a térre, időre vonatkozó képzetek összességének egysége bomlik meg. Ezen képzetbeli egység megbontását, szétfoszlását elősegíthetik a hiányos, meghamisított, téves észrevevés (érzékcsalódás), a figyelem csökkenése, elterelődése, a téves eszmék, a kényszerképzetek,
