Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)

C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 4. A fogalmak kialakulásának rendellenességei

108 események nyomai kieshetnek az emlékezetből. {Amnesia retro- és ante­rograda vagy retro- és anteroactiva). Charcot egyik esetében egy idegesen terhelt 34 éves asszony váratlan, kelle­metlen hírre bekövetkezett ijedtség hatása alatt 1891 augusztus 28-án összeesett, görcsös rángások lepték meg, delirálni kezdett. Két nap múlva magához térve, azt tapasztalta, hogy a julius hó 24-ig terjedő élmények teljesen kiestek emlékezetéből, mig életének azon túl eső mozzanataira nagyon jól visszaemlékezett. De egyúttal az újabban szerzett benyomásokat is csak rövid időre, legfeljebb egy percre volt képes rögzíteni. Komád. 23 éves neuropathiás nőn irta le az amnesia retrogada érdekes esetét. Ennél psychés shok után sirógörcs, kataleptiformis tünetek, öntudatlanság, majd hysteriás rohamok jelentkeztek s midőn a 9-ik napon magához tért, astasiássá és abasiássá vált, hallucinálni kezdett A betegsége előtt történtekre semmit sem emlékezett. Azt sem tudta, mióta él. A tárgyakat, testrészeit, szineket, izeket, szagokat meghatározni képes nem volt. Atyját, testvéreit, régi ismerőseit, a tárgyak kiterjedését, sem az írott, sem a nyomtatott betűket, a hangjegyeket nem ismerte fel, Írni, olvasni, nem tudott. A magyar nyelvet, amelyet elég jól beszélt, teljesen elfelejtette. A fő­nevek, melléknevek emlékképei kevés kivétellel elvesztek, ellenben az igékéi meg­maradtak. Hat hónap múlva ugyan teljesen visszanyerte intelligentiáját s az elvesztett ismereteket megszerezte, azonban múltjáról semmi emlékezete sem volt, csak azt tudta, amit közöltek vele. Nem emlékezett a vidéki városra, ahol született, ismerőseire, általában semmire sem, ami vele betegsége előtt történt. Magam is ismertem hysteriás nőt, aki egy napon nagyobb társasággal kirán­dulást tett a főváros környékére. Teljesen jól érezte magát, a társalgást ő irányította. Midőn este hazaért, jegyesének levele, mely a viszony felbontására vonatkozott, heves indulatrohamot váltott ki s utána 5 napig nagy mértékben zavart és izgatott volt. Midőn magához tért, sem akirándulásra, körülményeire, a vele volt személyekre, sem a kapott levélre nem emlékezett. Ezt csak később, teljes felgyógyulása után közölték vele kíméletesen, de akkor is egészen ismeretlennek tűnt fel előtte. 4. A fogalmak kialakulásának rendellenességei. A fogalmak formában és tartalomban kiképződött emlékképek, amelyekhez az anyagot az érzéki vagy intellectusos észrevevés, a tapasz­talat utján már megszerzett benyomásoknak, sajátságoknak ahhoz köz­vetlenül társuló elemei és a képzelő erő szolgáltatja. Mint ismeretes, lehetnek érzékiek, tárgyiak (concretek) és elvontak (abstractak). A kép­zelőtehetség belőlük vagy részleteikből az associatio által újakat alkot­hat. Mennyiségük és minőségük első sorban az idegrendszer, főleg az agy működésképességének fokától és az észrevevés határainak a viszo nyok adta terjedelmétől függ. Befolyást gyakorol keletkezésükre mindaz, ami a felfogást, emlékezést, associatiót, a képzelőerő tevékenységét akadályozza vagy elősegíti. Minél több érzékszerv támogat valamely benyomást, annál élénkebb és tökéletesebb lehet valamely képzet, fogalom. A szellemi fejlettség alacsonyabb fokának (veleszületett elmegyen­geség, butaság) vagy az elmebeli hanyatlás, elbutulás (paralysis progres­siva, dementia senilis stb.) eseteiben az érzékelés, felfogás, a figyelem­nek egy irányba való terelődése meg van nehezítve, miáltal a benyo­mások tökéletlenek, elmosódottak lesznek vagy csak bizonyos intensitásu

Next

/
Oldalképek
Tartalom