Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 2. Az észrevevés rendellenességei
92 neki, hogy az előtte levő székeken ülők eltávoztak, nincsenek a teremben, nem fogja látni, képes nekik menni, nem hallja hangjukat (negativos hallucinatio). Ilyen esetben azonban jellemző, hogy a medium mindig a hypnotizáló vezetéséhez alkalmazkodik, a suggerált képeket magától nem színezi, azokhoz önkéntes associatio nem fűződik. A suggestio minősége adja meg a hallucinatio tartalmát és terjedelmét. Az elmebajosok hallucinálásdt elősegíthetik vagy éppen fokozhatják: a kedélyi izgatottság, a figyelem megfeszülése, kimerüléses állapot, a mesterséges vagy kóros ingerek behatása és a külső ingereknek vagy legalább egy részének kirekesztése. Sokszor tapasztalható, hogy a különben nyugodt beteg halványabb, ritkább hallucinatiói valami alkalmi vagy szándékosan előidézett kedélybeli emotióra tömegesebbekké és élesebbekké válnak. Ugyancsak ha az ilyeneket felhívjuk arra, hogy figyeljenek erősen s mondják meg, mit látnak vagy hallanak, az érzéki csalódások egész soráról számolnak be. Az álmatlanul eltöltött időszak után élénkebbek a hallucinatiók. A szervezet különféle részében keletkező s kifejezettebb érzetekkel járó változások szintén kiválthatják. Az érzékszervek peripheriás megbetegedése kapcsán többen észleltek halluci- natiót (pl. Seppilli a chorioidea vérbősége, a fül hurutos elváltozása, Savage neuritis optica esetében, Köppe, Klieneberger fülbetegségben), amelyek a kóros folyamat javulása vagy gyógyulása után csökkentek vagy megszűntek. Hudovernig klinikám ambulantiáján észlelt beteg esetét közölte, akinek a bal füljáratában levő vattadugasz zűgást, zörejt, majd hangokat váltott ki, amelyek a fül kitisztítása után megszűntek. Pick betege pedig az ilyen zsírdugasz eltávolítása után nemcsak a másik, hanem ezen fülén is kezdte a hangokat, szavakat hallucinálni. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a mesterséges peripheriás ingerek nemcsak elemi (zörej, fény stb.), hanem összetett érzéki csalódásokat is képesek kiváltani. Jolly betege a hallószervnek galvánárammal való izgatására eleinte zörejt, csengést, majd később egész mondatokat hallott. Köppe a fülvizsgálat közben, az eszközök bevezetésekor észlelt hallási csalódásokat. Liepmann alkoholistákon a lezárt vagy nyitott szemhéjakon át tartósan gyakorolt nyomással váltott ki látási csalódásokat és pedig a betegek szeme előtt eleinte fény, villanás, gomb, árnyék stb., később írott, nyomtatott betűk, szavak, mondatok, alakok jelentek meg. Aschaffenburg alkoholistái a telephon kagylójának a fülhöz való tartására hallottak különféle szavakat, mondatokat. A környéki ingereknek az érzéki csalódásokra gyakorolt befolyását több Ízben tettem vizsgálatom tárgyává és pedig leginkább alkoholistákon, de más hallucináló betegeken is. Ilyen peripheriás inger gyanánt többnyire a búgó hangvillát, kis kézi harmoniumot használtam, (mert ezen ingerforrásokat találtam legalkalmasabbaknak a célból, hogy a betegek figyelmének előleges felkeltésével járó psychés befolyásolás elkerültessék), de egyes esetekben a kis kereplőt, színes tárgyakat, erős illatot, a test egyes részeinek tűvel való érintését és faradés áramot is. Azon eredményre jutottam, hogy az érzékszervekre ható környéki ingerek némely esetben képesek impulsust szolgáltatni a csalódások kifejlődésére, de az így támadt hallucinatiók — habár nem is mindig az ingerelt szerv körébe tartozók, azaz pl. a látószerv izgatása nem indít meg szükségképen látásbeli csalódásokat — mindig a kórkép keretén belül maradnak. Egyes esetekben a mesterséges ingerek csak a meglevő hallucinatiók intensitását fokozzák vagy csökkentik, időbeli lefolyásukat siettetik vagy késleltetik. Mindig súlyt fektettem arra,, kogy az előkészületekkel, a feltett kérdésekkel vagy
