Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
I. Rész. Az elmebetegség okai - 2. Szellemi okok
S9 emotio alkalmat szolgáltathat. Míg máskor a psychicus befolyás pl. a váratlan öröm vagy félelem egyes testi bajokat (pl. fájdalmakat) coupirozni képes, a midőn a psychicus erő a testi gyengeséget is képes legyőzni. A hypnosis tanulmányozása elég példát szolgáltat arra, miként befolyásolható psychice a még a rendes körülmények között az akaratnak hozzá nem férhető szervezeti működés is s mily nagy szerepet játszik szellemi életünkben a suggestiv befolyás. A psychicus befolyás főleg a heves, gyorsan keletkező felindulás (harag, ijedtség) és a tartós kedély! Iehangoltsag (pl. gond, aggodalom, töprengés) alakjában érvényesül leginkább, mint az ideg és szellemi élet egyensúlyát megzavaró tényező. A szervezetet érő váratlan erőszakos testi és szellemi rázkódás az ijedtség révén az u. n. psychicus shockot eredményezheti, mely a szellemi működések rövidebh- hosszabb időre terjedő hirtelen felfüggesztésében, az öntudat megzavarásában áll s melyet élénk vasomotoricus zavar (elhalványodás), verejtékzés, fokozott szívműködés, gyors, könnyen elnyomható pulsus, émelygés, sőt hányás, szorongó érzés szokott kisérni. Ezen heves kedélyi rázkódás egy ideig zsibbasztólag, bénítólag hat az egész idegrendszerre, a psychicus egyensúly megingása mellett az értelmi gátlás, a helyes kritika gyakorlására való képesség csökkenvén, a különféle kellően nem rendezett ingerek az öntudatot meghamisíthatják, miért is könnyen keletkeznek abnormis as- sociationális műveletek, téves észrevételek, kényszergondolatok. Ily módon a váratlan szerencsétlenségnél (pl. kocsi összeütközés-, leesésnél), ha jelentékenyebb testi sérülés nem történt is, az egyén a szervezetet ért behatás által keltett inger fokát s extensitását nem képes objective mérlegelni, az ijedtség által támasztott élénk képzeleti folyamatok révén a szervezeti állapotra vonatkozó tudat egysége felbomlik s a sérülésekkel járható súlyosabb következmények emlékezeti képe vetíttetvén az öntudatba, az egyénnél az ütődést szenvedett testrész bénulásának kényszerképzete áll elő, a mely a motoricus körre gyakorolt ingerátrakódás által a functionalis mozgásképtelenséget eredményezi. Ily módon keletkeznek psychicus okból a liysteriások bénulásai is.
