Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 16. Szerzett butaság (másodlagos butaság, anoia, dementia secundaria)
450 nak, így pl. már akkor is, ha nevük vagy koruk után kérdezősködünk. A butaság magasabb fokánál a szellemi fogyatkozás nagyobb mérvű. A betegek alig képesek magukat kifejezni, beszédük összefüggéstelen, sem helyre, sem időre nézve nem tájékozódnak, emlékezetük gyengült, feledékenyek, cselekedeteik leginkább ösztönszerűek, bambák, testmozgásaik ügyetlenek, vágyaik főleg a vegetativ sphaerában moz- ganak, csak a táplálkozási ösztön kielégítésére szorítkoznak, senki és semmi iránt sem érdeklődnek. A hely, tér, idő tudatának egysége felbomlik. Egyes megmaradt egyoldalú társítási míveletek jutnak csak érvényre, minden szavuk, cselekedetük a badarság, meggondolatlanság, kritika hiányának bélyegét hordja magán. Általában a szellemi életnek csak roncsai, foszlányai találhatók fel náluk, de egyes elejtett nyilatkozataik mégis felismerhetővé teszik, hogy itt a valamikor fejlett szellemi képességek tönkre meneteléről van szó. Önmagukat teljesen elhanyagolják, rendetlenek, piszkosak. A szerzett butaságnak meg szokás különböztetni izgatott és apatliiás alakját. Az előbbinél időnkint minden számba vehető ok nélkül indulatkitörések, mániás izgatottság, olykor félelemérzetekkel párosult leliangoltság mutatkoznak s a betegek általában ingerlékenyek, könnyen haragra lobbannak, rendetlenkednek, kiabálnak, futkosnak, veszekednek, sőt tettlegességre is vetemednek, néha pedig gyermekes modorban értelmetlenül fecsegnek s idétlenül futkároznak össze-vissza. Az apatliiás buták bárgyú, kifejezéstelen arczkifejezés- sel bámulnak maguk elé, összegörnyedve húzódnak meg egy helyen, testmozgásaik lomhák, ügyetlenek, semmi sem képes érdeklődésüket felkelteni, a hozzájuk intézett kérdésekre alig vagy épen nem reagálnak, inkább csak vegetálni látszanak, a vágyak, törekvések legkisebb jelét sem árulják el, teljesen tehetetlenek, maguktól nem étkeznek, nem öltözködnek, ürülékeiket maguk alá bocsátják, testük izom- zata petyhüdt, elernyedt. A szerzett butaságban szenvedő betegeknél néha ste- reotypszerü kényszermozgások is nyilvánulhatnak, a midőn
