Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 11. Hüdéses elmezavar (terjedő hűdéses butaság, paralysis progressiva, dementia paralytica progressiva)
401 szorító erejének csökkenése, az akadozó beszéd, a térdreflex csökkenése, hiánya vagy fokozódottsága, a bizonytalan, ingadozó járás) jóval megelőzik a szellemieket. A betegek sokáig fel is tudják fogni abnormis állapotukat, rendes foglalkozásukat még hosszabb időn át végezhetik s csak később lep előtérbe az emlékező- és Ítélőképesség gyengesége, az egész jellem megváltozása s végül a teljes elbntnlás. A paralysis progressiva további lefolyása alatt a szellemi és testi erő fokozatosan hanyatlik, ismételten megjelenhetnek a már említett paralyticus rohamok, melyek után jelentékeny rosszabbodás szokott következni. Egyes esetekben azonban — főleg az expansiv formáknál — elég gyakran találkozhatunk a rövidebb-hosszabb ideig tartó remissiókkal, a midőn néha a betegek még bizonyos szellemi munka végzésére is képesek, sőt rendes foglalkozásukat tovább folytathatják, mígnem aztán egy újabb visszaesés után a betegség szomorú kimenetele nem marad el. A betegek az ilyen alábbhagyások után csak tökéletlenül, csak főbb vonásokban emlékeznek a velük történtekre s a betegségbe némi belátást tanúsítanak, de az ilyen látszólagos javulás alatt is felismerhetők a szellemi míveletek bizonyos nehézkessége, az ingerlékenység és a szervezeti tünetek (bénulá- sos jelek, a reflexek megváltozása). A szellemi hanyatlás mellett a már eddig is felsorolt somaticus jelenségek, egyes functionalis zavarok is kifejezettebbek lesznek. Ezek között első sorban feltűnnek a pare - sisek. A betegek arczuk egyik felét hiányosabban idegzik be, a mely körülmény kifejezést nyer abban, hogy az egyik oldali sulcus naso-labialis elsimult, elmosódott, sekélyebb, mint a másik oldalon levő, beszéd közben az egyik száj- zug visszamarad, a homlok egyik felén hiányosan vagy épen nem képződhetik ráncz, míg máskor az egyik liomlok- fél állandóan össze van ránczolva, a kiöltött nyelv iránya az egyenes vonaltól jobbra vagy balra tér el. Gyakran találkozhatni a szemteke izmainak bénulásával is. A pupillák — mint máF említettük — nem egyenlők, szabálytalan alakúak, tágultak vagy nagyon szűkültek, hiányosan vagy épen nem reagálnak. A betegség későbbi időszakában az 20 Dr. Moravcsik : Gyakorlati elmekórtan.