Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 11. Hüdéses elmezavar (terjedő hűdéses butaság, paralysis progressiva, dementia paralytica progressiva)
390 denek foglalkozni. Az éjjeli álom többnyire felületes szokott lenni, csekély zajra felrezzennek. Néha fejnyomás, hőség, szívszorongás, félelem és halálsejtelem érzete közben riadnak fel s egy ideig tehetetlenül vergődnek fekvő helyükön, küzdve az álomképek és a való élet benyomásaival. Vannak időszakok, a melyek alatt az álom nem gyakorolja rájuk üdítő hatását s felébredéskor fejüket nehéznek, tompának érzik, kábultak, szellemi munkára néhány óráig alig képesek. Csekély kedélyi mozgalmak, melyek rendes körülmények között nem alterálták, egész éjjeli nyugalmukat megronthatják. Egyik gondolatuk a másikat űzi, többnyire életük árnyoldalai merülnek fel öntudatukban, gyakran kényszerképzetek alakjában, jövőjüket, sorsukat a legsötétebb színben festik le önmaguk előtt. Reggel felé bágyadtan, elerőtlenedve kelnek ki ágyukból. Szervezetük ellenálló képessége nagy mértékben csökken, különféle belső, részint külső ingerek iránt fogékonyabbak. Csekély mennyiségű szeszes ital könnyen megzavarhatja agyuk egyensúlyát, kedélyi mozgalmak az emésztő szervek működését nagy mértékben befolyásolják, az idő változásaival szemben azelőtt edzett szervezet most már a légkör csekélyebb hőmérsékbeli és nyomásbeli ingadozását is megérzi. A betegek érzékenyebbekké, fázékonyabbakká válnak. A mérsékeltebb szellemi és testi munkát, az egyszeri éjjélezést is megsínylik s azok után szokatlanul kimerültelmek látszanak. Elég gyakran minden kimutatható ok nélkül emésztési zavarok állnak elő. A betegek hirtelen elvesztik étvágyukat, szokatlanul gyorsan lefogynak, nyelvük állandóan bevont, rajta fogbenyomatok láthatók, szájuk íze rósz, sőt felböfögéseik is vannak. Mint gyomorbetegek rendre szedik a megfelelő orvosságokat, végig járják a szokásos fürdőhelyeket, de többnyire kevés eredménynyel. A náluk mutatkozó egyéb általános ideges tüneteket rendesen a gyomorbaj rovására írják. Mígnem végre a paralysis tüneteinek lassú kibontakozása közben az emésztési zavarok hirtelen megszűnnek s az azelőtt étvágytalan betegek falánkokká válhatnak, mind ennek daczára testük súlya igen sokszor nem növekedik. Az esetek egy bizonyos számánál azután