Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 11. Hüdéses elmezavar (terjedő hűdéses butaság, paralysis progressiva, dementia paralytica progressiva)
384 azonban azt látjuk, hogy rendes életet folytató egyének minden kimutatható ok nélkül megkaphatják ezen betegséget s a nemi és alkoholos kicsapongás a már megindult kóros folyamat részlet-tünete és nem oka. Az öröklés által való terheltségnek itt — úgy látszik — sokkal csekélyebb jelentősége van, mint más elmebajnál s az elmeorvosok inkább a fiatalabb egyének paralysisénél tekintik fontosabb mozzanatnak. A szakemberek között újabban csaknem megállapodott nézetté vált, hogy a paralysis progressiva aetiologiájában nagy szerepet játszik a syphilis, ámbár az ide vonatkozó statistikai adatok sokszor meglehetősen ingadozók. Regis pl. a paralyticusok 85, Mendel 76, Strümpell 75, Oebeke 57, Wollenberg 50*8, Ziehen 50, Biswanger 49%-ánál talált az előzményekben syphilist. Eltekintve attól, hogy ezen adatok megítélése körül bizonyos óvatossággal kell eljárni, mert egyedül azon körülményből, hogy valaki évek előtt kiesben szenvedett, a később kifejlődő paralysis syphilises eredetére teljes biztossággal következtetni nem lehet, más tapasztalati tények is megingatni látszanak ama felfogást. Laurent u. i. kiemeli, hogy az általa vizsgált kéjnők 96°/0-a szenvedett bujakórban s e nők mégis csak kis számban lesznek paralyticusokká. Camuset pedig felhozza, hogy az araboknál a lues már régóta virágzott, de a liiidéses elme- zavar csak az újabb időben kezdett náluk mutatkozni. De meg az is tapasztalható, hogy a liüdéses elmezavar kifejezett esetei antilueticus curára sem fejlődnek vissza. Mindezek mellett mégis feltűnő, hogy a beható kutatás azt bizonyítja, hogy a syphilist kiállott egyéneknél a paralysis- gvakoribb, mint másoknál. A szakemberek egvrésze az elmebetegség keletkezésénél a syphilisnek közvetlen hatást tulajdonít, míg mások a luest csak oly tényezőnek tekintik, a mely az idegrendszer ellenálló képességét alászállítja s így az elmebaj kitörésére disponálja. Hogy a hüdéses elmezavar keletkezésére nagy befolyást gyakorol az életmód is, számos adat bizonyítja. Meilhon pl. felemlíti, hogy az Algírban levő aixi tébolydába felvett arabok között csak az utóbbi években észleltetett a paralysis progressiva és csak oly egyéneknél, a kik a régi élet-
