Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)

fürkészésével azokban szálkát keresni.» Megjegyzi tovább, hogy «egy nemzeti intézmény szent érdekében» vállalkozott az «Angiasz-szal értett fogalmakat szellőztetni.» A katonai parancsnoksághoz intézett beterjesztésében az altábornagyot, valamint a becsületbíróság összes tagjait gyanúsításokkal illeti, azt mondván a többi között: «... kiemeltem tovább, hogy N. tábornagy úr palástoló nyilatkozata sem a katonai becsülettanács véghatározata megé nem rejtőzhet, mivel ezek, hogy mi okból, nem keresem, de tény, hogy X. űzött piszkosságaiért gyámságot vállaltak, mi annyit tesz, X. altábornagy, Q. R. S. Y. Z. urakat ezen ügyben tanúsított lelkiismeretlen eljárásuk miatt nemcsak gavallérnak nem tartom, sőt ellenkezőleg a hivatalos bűnpártolás által X. bűnrészeseinek nevezem őket. Miután ez a bíróság elé tartozik és nem agyonhallgatható, az eddigi hallgatás pedig a tisztesség, becsület és törvény szentségével össze nem fér — ez kényszerített ezen nyílt fellépésre.» Es ez az egyén, aki ezen utolsó mondatban oly nagyon hangsúlyozta a tisztességet, becsületet, a törvény szentségét, a mint a periratokból kiderült, barátainak bizalmas jellegű leveleit közszemlére tette ki, daczára annak, hogy azok megsemmisítésére szólíttatott fel; továbbá nyíltan, kellő alap nélkül rágalmaz. — Egy másik egyén meg a magyar főrendiház elnökéhez felterjesztett panaszában a kir. Curiáról úgy nyilatkozott, hogy az ország legfelsőbb bírái megfeledkeztek hivatali szent esküjükről. «De most — irja — midőn az igazságérzetem feletti fájdalom és ezrekre menő véres verejtékkel szerzett vagy ónomnak jogtalan úton és módon az ügyvédi gonoszság és bírói visszaélések következtében! elvesztését és szegény családomnak ártatlanúl és önhibáján kívül és az ügyvédi gazság okozta szenvedéseit látván, kénytelen vagyok igazságom öntudatából erőt merítve, még a felsőbb bíróság ellen is, a törvényellenes és megkárosító eljárásáért panaszt emelni, jogos és igazságos ügyem pártfogását kérni ...» Más helyütt a következőket mondja: «a semmítőszék határozata valóságos hatalmi csíny, hogy az legveszedelmesebb fajtája a hivatalos hatalommali visszaélésnek . . .Fel kell tennem, hogy X. legfőbb törvényszéki biró úr a tényállást részrehajló módon