Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 7. Tébolyodottság (paranoia)

lező-lapokon becsmérelte, szidalmazta, tettlegességgel fenyegette.

A perlekedő (querulam) tébolyodottságnál is nagy szerepet játszik az öröklés által való terheltség. A később perlekedő tébolvodottakká váló egyének már korán az inger- lékenység, indulatosság, erőszakosság, makacsság és a gyors elérzékenyülés, a kicsinyes okra való ellágvulás sajátságos vegyül ékét egyesítik magokban. Rabulistikus, szőrszálhasogató, veszekedő, vitatkozó hajlamaik által lesznek ismeretesekké. A határozott elmebetegség maga azonban csak a megállapodott szellemi kifejlettség korában domborodik ki. Alapját a jogsérelem téveszméje képezi, a melynek rugóját, első kiinduló pontját sokszor tényleg meglevő okok képezik, csakhogy a beteg ezeket más világításban látja, azokból nagyon messzemenő következtetéseket von le. Míg máskor teljesen alap nélkül levő jogigényeket formál s tévesen leszármaztatott követelésekkel áll elő s alkotja meg számtalan complicált, kuszáit per első alapját. A mint általában a tébolyodottságnál, itt is nagy szerepet játszanak az illusiók, az értelmi csalódások, melyek keletkezését még elősegíti a jogi és erkölcsi érzet hiányossága. Habár a beteg a jogi, az erkölcsi rend érdekében látszik küzdeni s nagy hangon beszél az igazságról: a beható kutatás, a tények, az intentiók, a kivitel, az eredmények mérlegelése épen az erkölcsi és jogi érzet megfogyatkozását s inkább formaias- ságát s nem lényegét deríti ki. Az ilyen ideális eszméket hangoztató beteg a legnagyobb jogtalanságot, igazságtalanságot követi el mindazokkal szemben, akik ügyével kapcsolatosan teljesen lelkiismeretesen, igazságosan, de nem ínyük szerint jártak el. Az igazság, jog csak hangzatos szó nálok, minden mélyebb vonatkozás nélkül, a mely illegett végelemzésben egoistikus czélok rejtőznek. Teljesen alaptalan vagy hibás, tévesen megítélt követeléseiket a legnagyobb mohósággal igyekszenek érvényesíteni, a legnagyobb bőbeszédűséggel, a meggyőződés hangján terjesztik ügyvédeik, biráik elé. Sajátságos nyugtalanság, lázas cselekvési hajlam jellemzi már első szereplésüket is. Midőn ügyük nem a kedvező eredménynyel dől el, ennek okát eleinte ügyvédeik hanyagságában, rossz indulatában, az