Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
IV. Rész. Az elmebetegség alakjai - 4. Heveny butaság (dementia acuta, tompaság: stupor)
276 bekövetkezhet. Néha azonban bambán elmosolyodnak, majd futólag hallucinátiók s kisebb-nagyobb fokú izgatottság tünetei jelennek meg a kórkép keretében, a midőn felkiáltanak, néhány szót ismételnek, ide s tova futkároznak, kényszermozgásokat végeznek, de nehány perez vagy óra múlva ismét visszaesnek előbbi apathiás állapotukba. Hőmérsékük alacsony, szívműködésük lassú. Táplálkozásuk csökken, testük súlya fogy, maguktól nem esznek, sőt gyakran a szájukba adott ételt ott tartják, a nélkül, hogy lenyelnék. Nyelvük bevont, száraz, leheletűk bűzös. Részint hypalgesia, hypaesthesia, részint anaesthesia és analgesia észlelhető nálok. Reflex ingerlékenységük alá- szállott. Olykor kisebb-nagyobb alábbhagyások mutatkoznak a kórképben, a midőn a betegek gátoltsága csökken, néhány helyes, de vontatott feleletet adhatnak. A betegség hetekig, hónapokig, sőt egy éven felül is eltarthat s lassankint megy át gyógyulásba. A gátlás tünetei fokozatosan csökkennek, a táplálkozás javul, a betegek kezdenek szabadabban mozogni, az izmok visszanyerik zsongjukat, az arczkifejezés élénkebb lesz, a hőmérsék rendes, a cyanosis eltűnik. Bizonyos nyomott álomból látszanak felébredni. A betegség alatt történtekre néha csak homályosan emlékeznek vissza, állapotukba teljes belátást tanúsítanak. A heveny butaság kórjóslata elég jó. Az esetek mintegy 60—65%-ánál gyógyulás következik be. Néha azonban másodlagos butaságba megy át vagy a hiányosabb táplálkozási viszonyok által feltételezett gyengébb ellenálló képesség mellett könnyebben keletkező szervezeti betegség következtében halállal végződhet. Első pillanatra összetéveszthető lenne a melancholia stuporosus alakjával, csakhogy a heveny butaságnál a gátlás tünetei mellett nem található fel a lelki fájdalom, sőt ellenkezőleg, itt a kedélyi élet teljesen sivár, üres, mintegy kihalt. A szerzett vagy veleszületett butaságtól pedig azáltal különbözik, hogy itt nem szellemi hiányról, fogyatkozásról van szó, csupán a mozgási és szellemi működések (az észrevevés, az érzés, a társítási műveletek, a gondolko-
