Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 9. Trophicus zavarok
210 létől a glabellán keresztül a túloldali por. acusticus mellső széléig, férfiaknál 300. nőknél 280 mm. 10. A fül-fejtető vonal, az egyik por. acusticustól a fejtetőn keresztül a másikig, férfiaknál 360, nőknél 340 mm. 11. A fül-áll vonal, az egyik por. acusticustól az állón keresztül a másikig, férfiaknál 300, nőknél 280 mm. Ezenkívül meg szokás még állapítani az arczszögletet is, az az azon szöget, a melyet a profil-vonal és a vízszintes sík képez. Azon egyéneket, a kiknél ezen szög az egyenestől jelentékenyen eltér, a midőn a felső állcsont keskenyebb, az orrnvujtványok s az orrcsontok ellapultak, az alsó állkapocs megnyúlt s az alsó metsző fogak a felsők elé kerülnek, prognatlioknak, azokat pedig, kiknél az arczél mere- dekebb vonalat képez, orthognathoknak szokás nevezni. A prognatliianál az arczszöglet 82°, az orthognathiánál 83°—90°. Megállapítandó még a koponyajelző (index), a melyet akkor kapunk meg, lia a szélességi (haránt-) átmérő talált értékét 100-al szorozzuk s a nyert összeget elosztjuk a hosszátmérő értékével. A dolichocephalia indexe 75, a mesocephaliáé 75—80, a bracliycephaliaé 80—85-ig terjed. Az 530 mmren (nőknél 520-on) aluli vízszintes körzetit koponyával biró egyének microceplialusok s rendesen szellemileg fejletlenek. Az 1—5. sz. a. méretek végzésére legalkalmasabb a Virchow-féle craniometer s kevésbé a körző mérő. A hossz- és harántátmérő meghatározásánál a koponya a megfelelő irányban a craniometer két szára közé fogandó, a melyek fel és le, előre-hátra mozgatása által kipuhatolható a két legtávolabb eső pont. A magasság megállapítása úgy történik, hogy a craniometer mozgó szárát megrövidítve oly módon illesztjük be a külső füljáratba, hogy ennek felső falához tapadjon, a másik szár pedig a koponyatető legmagasabb pontjára vízszintes irányban helyezendő el. A többi méretek a szalagmértékkel eszközlendök. A vizsgálatoknál már az összehasonlítás szempontjából is czélszerü egyforma módszereket alkalmazni s előre meghatározni, hogy a méréseknél jelzett irányok miféle pon-
