Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 9. Trophicus zavarok
20S tekék mélyen ülők lesznek. Ha a koponyát a tetejére állítjuk, csónak alakot mutat. A minden méretében megkisebbedett koponyának két alakját különböztetik meg: a microcephalidt és nanoce- plialiát, az előbbi már nagyon is szembeötlő kicsinysége által tűnik ki, mig a másiknál (nem életben, tehát a koponya csonton) Welker szerint a haránt irányú körzet felső határa férfiaknál 490 mm, nőknél 475 mm. Ezen alakokkal veleszületett butaságban szenvedőknél találkozunk s egyúttal az agy hiányosabb fejlődésével is járnak. Általában meg szokás különböztetni a hosszú (dolicho-), a rövid (brachy-) és a kettő között levő közép nagy koponyát (mesocephalia). Egyesek még finomabb meghatározásokat is tettek subdolicho-, subbrachy-, lívperdolicho-, liyper- brachy-, ultra-dolicho- és ultra-brachycéphalia elnevezéssel. Ezenkivül — mint Török Aurél is hangsúlvozza — a koponya alakjának meghatározásánál szükségesnek mutatkozott a koponya alakjának harmadik dimensióját, a liosz- szúsági és szélességi tengelyen kivül a legnagyobb magas- ságbeli átmérőt is tekintetbe venni s a legnagyobb hosszúsági és magassági átmérő viszonyának jelzésére megkülönböztetik a chamaecephaliát, orthocephaliát és a liypsicephaliát (alacsony, egyenes, magas koponya). Ha az egyes átmérők egymáshoz való viszonyát tekintjük, mint Török kiemeli, számos változatot ismerhetünk fel. Az anthropologusok vizsgálataikat s a méréseket leginkább a koponyacsonton végezték s ezek egy része az élőn nem is eszközölhető. A koponyán észlelhető rendellenességek eddig inkább tudományos becsüek s a gyakorlatban kevéssé értékesíthetők. A koponyabeli rendellenességekből a szellemi életre magára következtetést alig lehet vonni, mert egyrészt a teljesen szabályos koponya a ritkaságok közé tartozik, más részt nagyon is abnormisnak látszó fej - alkat mellett igen élénk szellemi miveletek találhatók. A koponya fejlődésbeli rendellenességei a többi degenerativ tünetekkel együtt csak azon esetben bírhatnak az idegrendszerbeli, szellemi állapot megítélésénél a patliogno- monicus jel értékével, ha nagyobb számban jelentkeznek. Ez idő szerint csak a kisebb térfogatú (mikrocephalus)
