Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)

II. Rész. Az elmebetegség tünetei általában - 8. A beszéd és írás zavarai

202

tok és emlékezeti képek alkotják.. Wernicke az agy localisa- tiójára vonatkozó kísérletek alapján a beszédbeli zavarok négyféle alakját különböztette meg. Ha a beszédnél szereplő izmok Tmzpöntja (a baloldali liomloklebenv harmadik, alsó, tekervényének hátsó és a mellső központi tekervény elül fekvő része) van bántalmazva, az aphasia motorica (aphasia atactica) áll elő, a midőn a betegek beszéde akadozóvá válik, szó tagbotlást tüntet fel. A halántéklebeny első (felső) tekervényében levő hallómezőnek (azaz azon helynek, hol a hallás útján szerzett emlékezeti képek rakódnak le) megbetegedése az aphasia sensoricat (aphasia amnestica, szósüketség) okozza, a midőn az egyén hallja ugyan a szavakat, de értelmüket nem képes felfogni s ha meg is mondjuk, hogy az elébe tartott tárgy pl. kalap s azt utánunk mondja, de a következő pillanatban már ismét elfelejti. Ha a motoricus központot a hallómezővel összekötő pálya vari bántalmazva, akkor a vezetési aphasia (paraphasia) fejlődik ki, vagyis a beteg az egyes szavakat összecseréli, pl. ablak helyett asztalt mond. Oly esetben pedig, midőn úgy a motoricus központ, mint a hallómező és az idegvezető pálya meg van sérülve, az aphasia totalis következik be, a midőn a betegek sem nem értik meg a szavakat, sem beszélni nem tudnak, legfeljebb csak egyes magánhangzókat ejtenek ki.

Ezen beszédzavarokkal találkozhatni a paralysis pro- gressivánál, az agyvérzéssel járó butaság egyes eseteinél, néha alkoholismus chronicusnál, koponyasérülések után, traumás neurosisoknál, egyes liysteriás és epilepsiás állapotoknál, agysypliílisnél. A paralysis progressivára nézve általában az atacticus beszéd a jellemző, de az ú. n. apoplecti- és epileptiformis rohamok után rövid időre aphasia amnestica, paraphasia vagy totalis aphasia is kifejlődhet.

Egyes betegek, a kik különben beszélni és írni tudnak, az írott és nyomtatott betűket nem képesek elolvasni (alexia). Mások ismét elolvassák az elébiik tartott iratot vagy nyomtatványt, de nem értik meg. Azon abnormis állapotot, a midőn a beteg olvasás közben az iratban vagy nyomtatványban nem létező szavakat sorol elő, vagy az egyes szavakat helytelenül mondja ki, nem megfelelő ragokat csatol hozzájuk, paralexiának szokás nevezni. Ezen jelenségeket kü-