Moravcsik Ernő Emil dr.: Gyakorlati elmekórtan (Budapest, 1897)
Bevezetés - Az elmebetegség lényege - A szellemi működések székhelye
13 boncztana, élettana és kísérletes kortana terén eszközölt kutatások elértek, az elmeorvosok figyelmét teljesen lekötötték és munkásságokat egyenesen az idegkórtan felé irányították. És liabár örömmel kell constatálnunk, hogy az ide tartozó újabb kutatások a köz]3onti idegrendszer szerkezetére, működésére vonatkozó ismereteinket jelentékenyen gazdagították, az elmebetegségek lényegét, az azokat feltételező kóros folyamatokat megvilágítani nem képesek. Anyagi elváltozás nélkül szellemi működésbeli zavar nem képzelhető, de ezek a «functionalisak»-nak nevezett elváltozások legtöbb esetben oly finomak, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálati eszközökkel, eddigi ismereteinkkel nem közelíthetők meg. Azok a kórboncztani és kórszövettani leletek, melyek az egyes psychosisokhan elhaltak agyában találhatók, vagy nagyon elmosódottak, fogyatékosak, olykor a physiologikus körülmények között előállókra emlékeztetők, vagy ha határozott pathologikus jelleggel birnak is, egyáltalában nem olyanok, hogy bizonyos elmekórforma- jellemző sajátságait képeznék. Ily módon nem csoda, ha az elmekórtani búvárlat terén egy más, a Wundt és mások által inaugurált s mívelt kísérleti lélektani irány kezd feltűnni, a melynek egyik s kutatásaival már is nevezetes eredményekre jogosító oszloposa Kraepelin, lieidelbergi elmekórtani tanár. Az élettani kísérletek és a kórtani tapasztalatok a szellemi működések talajául egyenesen az agy szürke kérgét jelölik meg, ezt a 4—5 mmnyi vastag s a gyrusok és az ezeket elválasztó árkok, liasadékok képződése által nagyobb területet elfoglaló külső részét az agynak, a melynek fő alkotó elemeit a Meynert és mások számítása szerint körülbelül 1300 milliónyi idegsejt s az ezeket egymással, valamint a mélyebben fekvő agyrészletekkel, duczokkal s végeredményben a periplreriával összekötő idegszálak, idegrostok képezik. Az agykéreg Meynert, Wernicke szerint érző terület, a melynek duczsejtjei az emlékezeti képek rögzítésére szolgálnak. Flourens ama nézetét, hogy az agykéreg egyes részei egyforma működésbeli értéket képviselnek és egymást helyettesíthetik, Fritsch, Hitzig, Ferner, Munk kísérleti ered