Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
IV. A Circumcisio műtéte
I. Altalanos rész. A körülmetélő a szertartáson kivül orvosi operációt végez. Orvosi műtétet pedig csupán azon elvek szerint szabad végezni, a mely elvek az orvostudományban irányadók. Nem történhetik a körülmetélésnél semmi, a mi az orvosi felfogással ellentétben áll. Hozzátehetjük, hogy alig van eltérés az orvosi elvekkel összeegyeztetett szertartásos operáció (Milah) és a tisztán orvosi műtét között. Manapság az operáció célszerűsége fölött már megállapodott kedvező orvosi vélemények vannak. Az operálandó gyermek betegsége vallási felfogás szerint is elhalasztja a műtétet, azonkívül a szertartásos műtét a zsidóság összes árnyalatainál szívesen fogad el minden orvosi tanácsot, a mi a szertartás érintése nélkül magát a circumcisiót (Milaht) tiszteletben tartja. Ily; körülmények között világos előttünk, hogy még a Circumcisio részleteiben és mellékkörülményeiben sincs dissonantia az orvosi és a vallásos álláspont közt. Ezek előrebocsátása után soroljuk föl azon elveket, melyeket a szertartásos műtétnél követni kell. 1. Csak egészséges gyermeken végezhető a műtét. 2. A körülmetélő keze, műszerei, kötszere, orvosi értelemben tiszták legyenek. 3. Tökéletesen kezelje az operátiv eljárást, különös tekintettel a biztos vérzéscsillapitásra. 4. Gondoskodjék a körülmetélő az utókezelésről, e mellett elég korán ismerje föl a rossz gyógyulás alakjait. Az első és részben a negyedik pont orvosi tudományt tételez föl, azért nem orvos bajosan fogja az ezekről szóló fejtegetéseket tökéletesen megérteni. A második és harmadik pont szigorú betartására azonban minden értelmes ember jól ki- tanitható, bár kell, hogy gyakorolja magát a többiben is, tekintve azt, hogy némely helyen ő nyújtja az első segélyt a mig orvos érkezik. De miután a sorrenddel is jelezni 7*
