Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
I. A Circumcisio eredete és elterjedése
9 Ki volt az első nép, mely a eircumcisiót gyakorolta? Herodot nem tud a kérdésre kimeritőleg felelni Azt mondja: „Más népek meghagyják himtagjukat úgy, a hogy a természet alkotta, az egyptomiak azonban és azok, kik őket utánozzák, körülmetélik azt. (II. 37., de 104. alatt): Fontosabb azonban, hogy csupán a cholchiaiak, egyptombeliek és aethiopiaiak birják a körülmetélést a legrégibb időből. Mert a phoeniciaiak és a syriaiak Palesztinában maguk vallják, hogy ezt a szokást az egyptomiaiaktól tanulták. De a Thermod és P. folyó mellett lakó syriaiak és szomszédjuk a makroneusok azt mondják, hogy ezt a szokást a kolchiaiaktól vették. Ezek az egyedüli népek, ki körülmetélik magukat és ezek úgy látszik az egyp- tomiakat utánozták. De az egyptomiak és aethiopiaiakról nem tudom megmondani, melyik tanulta a másiktól, mert a szokás igen régi'1. Tehát Herodotnál nyílt kérdés marad, hogy az operáczió első népe, az egyptomi-e vagy az aethiopi? A többi történetirónál kevés újat találunk, ugylátszik csupán Herodotból mentettek. Josephus (37) megmagyarázza, hogy Palestinában nincs más syriai, mint a zsidók és másutt (contra Apionem), a circomcísióval gúnyolódó Apionnak szemére hányja, hogy hiszen Herodot szerint az Apion hazájabeli emberek, az egyptomiak terjesztették az operációt. Strabo (60) azt mondja, hogy sok más dologgal, mint pl. az ételek némelyikétől való tartózkodással a eircumcisiót is Egyptomból hozták a zsidók. De valami újat olvashatunk Diodor Siculusnál I. 28., hogy a cholchiaiak és a zsidók nehány napra a születés után végzik az operációt és az afrikai troglodytákat is említi a körülmetéltek között.1) Ambrozius nagyrész megismétli ezen szerzők adatait. % i) rá aidoia w'/J.oi /.lév itooi wg éyévovro, íx'kryv wool óttó rovrwv e^aí/ov, víaiyvTtnoi de 7teqLrá(.ivovraL. Herodot II., 37. á'/J.á róla ide y.ai [lätäov Sri (.lovvoi ttóvtwv ádqwrcwv xóhyoi mai Atyvirnoi xai Aidiorreg irtgiriuivovrai árt" ágy.fjg rá aidoia. Ooíviy.eg de y.ai 2vgoi oi ív xfj IlaXaorívrj y.ai avroi of.io/.oyéovoi Tiaq . Aaiyvnziwv /.ief.ia- Srpnevai 2Íqioi de oi rceqi Oegawdovra y.ai Trag&énov rcorauöv y.ai Máygwveg oi rovroioi áorvyeíroveg evvreg arrö y.ókywv (paci vewari f.ieua&rjy.évai. ovroi yao eioi oi negirauvúuevoi áv&gwnov uovvoi, y.ai oiroi Aiyvoríoiot (faívoirai rroievvreg y.ará rairá. avrwv de Aiyvririwv y.ai AiÜiórtwv ovy eyw sitt elv óxóregoi rcagá rwv érévwv Ikéiiattov,
