Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
III. A Circumcisio jelentősége a zsidó vallásban, a biblia, talmud, Philo, Maimonides, Kuzari és Albo felfogásában
— 10 — dologban, az erkölcsi parancsban reális vonás is van, a mennyiben az Ígéret földjéről is említés tétetik, az csak olyan dolog, mint mikor a symbolum, bár külsőség, mégis belső tisztaságot jelent. A történelem küszöbén gyakorlati dolgot nem lehetett elválasztani az eszményitől, különben érthetetlen marad minden erkölcsi nevelés. „Ez az én szövetségem, melyet megőrizzetek köztem és köztetek és magzatod közt utánam. Metéltessék körül nálatok minden férfiszemély/4 Tehát maga a körühneté!ési operatio a szövetség. „És legyen szövetség symbolumául köztem és köztetek. “ Tehát maga a biblia nevezi a szövetséget symbolumnak, ismertető és figyelmeztető jelnek, mely külön kötelességekre int. A symbolum mint külsőség, mint érzéki dolog nem önmagáért van csupán, de főleg azért, hogy valamire intsen, a mi érzékileg nem létezik. Legyen tehát látható érzéki kerete, valami láthatatlannak, érzékfölöttinek. Tehát nem csupán kép, de valami a vallás körébe tartozó, a mi Isten és ember közti viszonyt fejez ki. Hogy mit, azt igen röviden és találóan maga a körülmetélési parancs mondja bevezetésében: „légy feddhetetlen''. Veleszületett nemes lelki tulajdonságok, melyek szunnyadoz- nak a természetes emberben és még csak homályosan jutottak öntudatára, az erkölcsi emberben az ösztönök és az önzés megzabolázásával emelkedjenek tökélyre. A próféták magyarázata szerint a természetes ember szivét foszsza meg előbőrétől, hogy a szív érzelmének tisztaságát érje el. Ezért jellemzik a próféták a természetes embereket „a szív és hús körülmetélet- leneinek“. Ezért Jeremiás intelme: „metéljétek körül magzatotokat és hagyjátok el szivetek előbőrét“. A symbolum tehát a természetes embert erkölcsi kötelességekre inti. Szemben a természetes állapottal, melyben ösztönök és önzések uralkodnak, melyek magát az embert is veszélyeztetik, erkölcsi állapotra utal, mely összhangot, életboldogságot jelent. A testi fegyelmezetlenség, az erkölcsi élet megfertőztetése, a népek pusztulása közepette a symbolum erkölcsi értelmével a hosszú élet titka volt. „Örök szövetségül, hogy legyek Istenül neked és magzatodnak utánad.“ Bűnös és fegyelmezetlen világ közepette ez képviselte az erkölcsi fegyelmet. Ethikai vonatkozásával titka volt annak, hogyan éljen a nép örökké. (Albó, Ikkarim 602). A szövetség lényege tehát a tisztaság testi és lelki értelemben.
