Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
II. A Circumcisio története a zsidóknál
47 A Circumcisio a rómaiaknál. Mig az Antiochusi uralom alatt a körülmetélés faji okokból, mint zsidó faji szokás üldöztétik s mint olyan intézmény, mely a görög szokások, görög assimilálás útjában áll; Rómában a pogány vallás hanyatló korszakában nem sokat törődnek avval, hogy Jupiter vagy más az uralkodó isten; de a zsidóság és vele a Circumcisio azért üldöztetik, mert Jeruzsálem mint vallási és részben politikai központ, mely népraját kelet és nyugotra bocsátja már ezen időben: Róma jövőjét látszik kockáztatni (Momsen). A C. üldözése kezdetben lassú és óvatos, később kegyetlen és kiméletlen s igy az egész korszak a lealázás és szüntelen martirium korszaka. A zsidók vezetői e korban szellemi munkával igyekeznek a népet az elzülléstől megmenteni. Ezért lesz ez a korszak a talmud megnövekedés és rabbinikus philosophia korszakává. Ezen vallásos irodalom által élesztett öntudata három nagy zsidó-forradalmat eredményezett, mely megsemmisítéssel fenyegette úgy Rómát, mint a zsidóságot. A forradalmaknak úgy előzményeiben, mint következményeiben szerepel a körülmetélés. Judäa fölkelése és leveretése után a zsidók által fizetett jeruzsálemi templomi adó (Sekel) „fiscus Judaicus“ néven Jupiter Capitolinus számára lefoglaltatott. „A legkegyetlenebbül kezelték a zsidók adóját, bevádolták a kincstárnál azokat, kik zsidó módra éltek, a nélkül, hogy magukat zsidóknak vallanák (keresztények ezen időben), valamint azokat is, kik származásukat eltitkolva, a nemzetükre rótt adót fizetni nem akarták. Emlékszem, hogy mint egészen fiatal ember jelen voltam, midőn egy pénzügyi tisztviselő és nagyszámú bizottság jelenlétében egy kilencven éves aggot megvizsgáltak, vájjon körül van e metélve“, beszéli Svetonius római történetiró Domitianról1) (81—96). Eldöntetlen azonban, hogy a mit ugyanazon történetíró mond Tiberius császárról és a melynek .reflexióit Tacitus- nál is olvassuk, hogy a zsidók szertartásait korlátolta és bünü Praeter ceteros Judaicus fiscus acerbissime actus est, ad quem deferebantur, qui vel uti professi Judaicam intra urbem viverent vitam, vel dissimulata origine, imposita genti tributa non pependissent. Interfuisse me adolescentulum memini, cum a procuratore, frequentissi- moque concilio inspiceretur, nonagenarius Senex, an circumsectus esset. Svet. Dom. 12.
