Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)
II. A Circumcisio története a zsidóknál
az emberek erősen izzadnak, torkuk kiszárad, kimondhatatlan szomj és émelygés fogja el őket. Tökéletlen táplálkozás, vizhiány, állandó poros szél, félig járhatatlan utakon való vándorlás közben elég komoly operációról szó sem lehetett; de közvetlen Palesztina el foglalása előtt Józsua általános körülmetélést végzett. Hogy napjainkig betegség és veszélyes esetekben a zsidóság felfüggeszti az operációt, ennek, — bár törvény nem emliti, — történeti alapja az; hogy a veszély közepette a pusztában sem volt Circumcisio. Az ezután következő időben a zsidóság mindig gyakorolta a körülmetélést. 3. Izraelben (10 elszakadt törzs országa). Palesztina elfoglalásával megalakított zsidó birodalom Rehobeam idejében (977—961.) két részre szakadt. A Judától elszakadt tiz törzs országában Izraelben egy vallási kútfő előadása szerint (Pirké de R. Eliezer. cap. 29.) az operáció elhanyagoltatott. Ez a Midrás adat a maga tradícióját Illés prófétának (920—900.) a királyok könyvében előforduló panaszával: „ Jhwhért buzgólkodtam, de a zsidók elhagyták szövetségedet“ akarja bizonyítani. De semmivel sem igazolja, hogy itt a szövetség nem a többi valláskultuszra, hanem a Circumcisóra vonatkozik. Másrészt azonban tény, hogy Illés próféta vallási adatok alapján „a körülmetélés angyala“ (málách liábrith), tény, hogy a körülmetélés zsidó szertartásában mai napig u. n. „trónt“ (Kiszé sei Elijáhu) állítanak számára. A vallási szertartásnak a múltnak valamely eseményéhez kell fűződnie; keressük ennek folytán, mily felfogás hozta összefüggésbe Illés prófétát a körülmetéléssel. A történeti háttér, melyben Illés próféta alakját látjuk, nem teszi érthetővé, miért hagyta volna el Izrael a körülmetélést. A történeti háttér csupán a többi Thora-kultusz elhagyását igazolja. Két idegen asszony volt Izrael trónján Ano és később Izebel. Az első (977—955) Jerobeam a második Ahab (922—901) neje, az egyptomi és phoeniciai valláskultusz meghonosítói. A két asszony tervének, szülőföldjük vallását Palesztinában meghonosítani nagyon kedvezett a dynastia politikai érdeke is. Jeruzsálembe, Juda fővárosába évenkint történő vallásos zarándok- lás Jeruzsálemnek nem csupán vallási, de részben politikai
