Mittelmann Bernát dr.: A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte (Budapest, 1900)

I. A Circumcisio eredete és elterjedése

2ö

Austrália nem semita lakosainál, kik circnmcisiót végeznek, föltalálható.

Az aethiopiaiak, kik rég a kereszténységre tértek, de gyakorolják a műtétet a csecsemő 8-ik napján, Claudius királyuk (1555) levele szerint nem a mózesi törvény alápján, hanem ősi szokásból csinálják.26)

Midőn Cortez Amerikába jött, Garcia de Palacio leirja, hogy a csecsemőt imák között tűzkővel körülmetélték. A kő használatnak különben itt is vallásos ususnak kellett lennie, mivel Amerika rég ismerte a fémet. Praehistorikus fémeszközökben Amerika a leggazdagabb.

A spanyolok az Orinoco mellett lakó carbokkal ismerkedvén meg, elbeszélik róluk, hogy az otomakák, salvok, guamok 8-ik napon végzik csecsemőiknél a circumcisiot. Az Amazon folyó mellett tanyázó Tecunak és Solimok nevet is adnakilyenkor a gyermeknek.

Afrikában a Somaliak országában, hol boranaiak laknak, nagy vallási ceremóniák, állati áldozatok kíséretében történik az operáció. (Wakefild.)

Madagaskáron, imák, és azok után beszentelések, lakomák vannak az operáció megtörténte után.

A kőeszköz, bár ez a régi ókorban közös sémita és hamita vonás, megvan az afrikai sotonégereknél, az amerikai fölfedezés idején, a bennszülötteknél, és azért az ő operációjuk származását a bibliai időre kell legalább is visszavezetni, mint a mely a kőkésről említést tesz.

INÍem jellegzetes azonban a kőkés az ausztráliai pápuáuál, mert ez a fent elősorolt népektől eltérőleg még a kőkorszak culturájában él.

De charakteristikus a bambusznád, melyet az operációnál használ a délázsiai india szigetek természetimádó lakója (azu, amboinok, timor, alfur, Celebes), mert ez nagyon jól használhatna egyéb vágó eszközöket, hiszen ez már civilizáltabb.

A semita körülmetélés összes u. n. formai részleteit tehát megtaláljuk. A 8-ik napot, a névadást, a szertartásokat,

s6) Claudius C1555): „Circumcisio nostra secundum consuetudinem regionis fit, sicut incisio faciei in Aethiopia et Nubia, et sicut perforatio auris apud Indos. Id autem, quod facimus, non facimus ed observandas leges Mosai- cas, sed tantum propter morem humanum (Ludolf. Hist. Aetb. III. 1.)