Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)

Harmadik Fejezet. Az állati testnek villamfejlesztő tulajdonságairól

HARMADIK FEJEZET.

Az állati testnek yillamfejlesztő (electromotorisch) tulajdonságairól.

Du Bois-Reymond E., Untersuchungen über thierische Electricität, I. és II. köt., 1848, 1849. — Ludwig C., Lehrbuch der Physiologie des Menschen, I. köt. 1852, 316 és köv. lapok. — Eckhard, Grundzüge der Physiologie des Nervensystems, 1854, 40 és köv. lapok. — Fick A., Die inediciiiische Physik, 1856, 411. és köv. lapok.

Hogy azon változásokat, melyek a villamfolyamnak behatása által az állati test egyes képleteibe előidéztetnek, szemügyre ve- hessük, szóljunk ezen fejezetben az állati testben jelenlevő sajátáramokról (Eigenströmen), valamint azon változásokról, melyeket azok az Ing er hat ás (Erregung) állapotában és a villamos áramoknak behatásánál parányelrendezésökbcn (moleculare Anordnung) szenvedni látszanak.

Miután Nobili 1827-ben a békában a villanyáramnak, az úgy nevezett bckaáramnak (Froschstrom) jelenlétét felfedezte, melyet ő, azon nézetből kiindulva, hogy az idegek, az izmokhoz aránylag csekélyebb tömegöknél fogva, kigőzölgés folytán gyorsabban kihűlnek, hőbeli-villamossági (thermo-electrisch) folyamat eredményének tartott, — miután Matteucci ezen, valamint azon másik téves nézetet is, hogy az villám-vegyi (clectro-chemisch) eredettel bírna, megczáfolá és bebizonyítá, hogy minden két, a béka hossztengelyében fekvő pontnak összekötése, melyek közöl azonban csak egynek szabad a béka törzsén feküdni, a villam- áram jelenlétét ugyanazon irányban mutatja, sikerült du Bois- Reymond E-nek a sajátlagos izom- és idegáramok jelenlétét