Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)
Második Fejezet. A villamáramok hatásairól általában - 3. Bevezetési villamosság
Delej-villamos készülékek. 29 patkoformara meghajtott puha vasnak végeit (vagy két tömör vasbelet, melyek egy vaslemezre épszögben vannak helyezve) egy összefüggő körülfont rézsodronynak sokszoros tekeredésci által úgy göngyöljük be, hogy mindkét tekercs ellenkező irányban fut, azután mindkét vasbelet tekercseivel egy forgatókerék által mozgásba hozzuk és egy vízirányosan fekvő patkódelej (Hufeisenmagnet) két sarka előtt forogni hagyjuk. Az aczéldelejnek behatása a tekercsekre itt nem közvetlen, hanem az a puha vasnak, mely részéről a tekercsekbe áramokat vezet be, a felfordulásnál létrejövő és ismét eltűnő delejessége által eszközöltetik. Ez, függetlenül attól, hogy a vas akkor lesz legnagyobb mértékben delejes, ha a vasbelek tekercseikkel a delejsarkaknak épen átellenében állanak, mindég azon pillanatban történik, midőn a tekercsek, mindkét delejsarktól, melyek előtt álltak, eltávoznak s az átelleni oldal felé mozognak, mivel mindég csak a támadás és eltűnés pillanatában, nem a már felidézett delejességnél jön az átterjedési hatás létre. Saxton volt első, ki ezen úgynevezett delej-villamos készülékeknél a külön áramnak (Extracur- rent) elvét érvényesítette és azért ezen készülékek róla a pliysi- kusoktól egyszerűen Saxton-féle gépeknek neveztetnek, mely név csak később cseréltetett fii a mit sem mondó forgató készülék (Rotationsapparat) névvel. Ezek áramának belterjessége a delej erősségével, az átterjedési tekercseknek hosszaságával, a puha vasnak nagyobb közelségével, a nagyobb forgási sebességgel stb. növekszik. Ezen osztály készülékeihez tartozik Pixii, Saxton, Keil, Ettinghausen, Stöhrer, a Breton testvérek, Duj ardin és Duchenn e, végre Palm eret és Hall készüléke stb. (1. V. fejezet). Vegyi és hőbeli hatások (chemische und thermische Wirkungen). A mi a bevezetési villamosság vegyi hatásait illeti, bevezetési áramok által a víz szétbontható, liamiblag-oldat szétválasztható és egyéb villambomlási folyamatok eszközölhetők; általok egy vékony és rövid platinasodrony izzóvá is tehető, mégis mindezen folyamatok sokkal lassabban es tökeletlenebbül mennek végbe, mint mikor folytonos galvánáram által hozatnak létre. Duchenne az átterjedési villamosságot felfedezője Faraday után faradismus névvel jelölte, eszerint annak hatásait faradikus hatásoknak, annak alkalmazását pedig faradizationak
