Meyer Mór: A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 11. (Pest, 1870)

Második Fejezet. A villamáramok hatásairól általában - 2. Érintkezési villamosság

Áramirány — galvánmérü — villamfejlesztö erő. 15 nem bír s mely áltál az oszlop mintegy két ellenkező villamos félre osztatik. Ha az aram egyenesen kifeszített sodronynak segítségével egy delejtü felett vagy alatt egyenközűleg vezettetik, az, és pe­dig az elemek száma szerint többé kevésbé, elhajlik. Az elhaj­lás iránya különböző, a szerint a mint az áram a delejtű felett vagy alatt vezettetik, vagy amint az áramnak irányát a huzal­ban megfordítjuk. Hogy a tű állásából az áramnak irányát min­denkor meghatározhassuk, a következő Ampére-féle szabálvt vesszük tekintetbe: Képzeljünk egy emberi alakocskát az áramba úgy beillesztve, hogy az a lábakon be-, a fejen pedig kilépjen; ha ezen alakocska ábrázatját a tű felé fordítja, akkor a tűnek éjszaki sarka mindég az alakocska bal oldala felé lesz irányozva. Ezen szabályból látható, hogy a tű kőről körben vezetett áramnak mindenegyes részei a tűre egyenlő értelemben eltérítőleg hatnak, te­hát hatásokban egymást kölcsönösen erősítik, következőleg, hogy a delejtünek világosan felismerhető elhajlását létrehozhassuk, a kő­ről csak nagyobb számú jól elszigetelt sodronyteke redő­seket kell egyenközü irányban vezetni. Oly eszköz, mely már a gyenge áramok felismerésére és azok irányának meghatározá­sára szolgálhat, villamsokszorozónak (Multiplicator) mondatik s mint galván mérő (Galvanometer) alkalmaztatik. Ha most a villamáramok hatásait veszszük tekiníetbe, azoknak két sorozatát szükséges megkülönböztetnünk, melyeknek egyike magában a vezető testben, másika pedig távol­ságban (in Distanz) mutatkozik — melyeknek mindketteje mindég aránylagosan van jelen. Az elsőhöz tartoznak: 1. a villamfejlesztö (electromotorische) hatások, melyeket az áram a nedves vezetőkben, likacsos edényekben, hártyákban stb. elő­idéz; 2. a hőbeli (thermisch) vagy edző (caustisch) hatások, az az a vezetőnek hevitése (Erhitzung); 3. a vegyi hatások, melyek az élettaniakat (mozgási és érzési tünetek) foglaljak magokban. A hatásokhoz a távolságban tartozik: 1. a delejtű elhaj­lása (a villamáram delejes hatása); 2. a lágy vasnak deleje- zése (villamdelejes hatás); 3. a bevezetés, átterjedés (Induction), vagyis a villamos áramnak képessége egy távollévő vezetőben második áramot előidézni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom