Melich János (szerk.): Calepinus latin-magyar szótára 1585-ből (Budapest, 1912)

Előszó

VI

ELŐSZÓ.

azonban sokkal fontosabb vallomásuk van a hang- és alaktani bizonyítékoknak (vő. hogy pl a Bécsi- és a Müncheni-kódexeket régebben tájszavaik alapján erdélyieknek tartotta a nyelvtudomány, ma pedig kétségtelenül be van bizonyítva dunántúli eredetük). Az a kérdés mármost, vannak-e olyan hang- és alaktani bizonyítékok Calepinus magyar nyelvi anyagában, a melyek erdélyi magyar nyelvi sajátságok. Ha e kérdésre helyes feleletet akarunk adni, mindenek előtt tudnunk kell, hogy Calepinus magyar nyelvi anyagában is vannak megőrzött régi nyelvsajátságok, a melyekre azért nem lehet építeni, mert hiszen valaha e sajátságok közmagyar nyelvi sajátságok voltak. Két ilyen hangtani sajátságot mutatok be.

a) CALEPiNUsban a mai magyar szóvégi -ú, -ií sok esetben még -o, -o, pl. Giwró (de Gyícmb, Gywrw is), Koszoro, Koszorótska, Saskesely ó, savanyo, Bak bwzó stb. (Általában azonban -úc^-íí a szóvég, illetőleg képző.) — Nem volna helyes, ha valaki e szavakban azért, mert ma a szóvégi -ú t, -ű-t főleg a palócz nyelvjárások mondják -o-, -ó-nek, palócz nyelvsajátságot keresne CALEPiNusban, mert hiszen valaha így volt az egész nyelvterületen. Magában Molnár A. szótárában is gyakori. CALEPiNusban a mondott sajátság tehát megőrzött régiség.

b) Megőrzött régiség nézetem szerint CALEPiNusban az a sajátság is, hogy sok esetben a mai irodalmi szókezdő z itt sz hanggal van meg, pl. szaygok (= zajgok), szár (— zár, vö. Nyr. 41. 07), Szengók ('— zengek), szóld (= zöld), szórgók (= zörgök), Szugo [— zúgó), Szugoly stb. A. magyarban eredeti szókezdő z nincs, csupán szóvégi és szóbelsei. A mai z kezdetű szavak vagy jövevényszók, vagy eredeti s^-ből fejlődöttek (vö. Szinnyei, Nyr. 41. 67). CALEPiNusban ez a régibb állapot még több szóban megvan. Az eredeti szóközépi és szóvégi z azonban CALEPiNusban sok esetben sz-szé lesz (vö. hasz = ház, hasza, kaszai = haza, hazai, kész, keszes — kéz, kezes, icszőm = űzöm, megkaroszom, ragadoszas, regeszes, meszes = mézes ; ellenkező esetek : hiusz oo hioz = hiúz stb.

A megőrzött régi uyelvsajátságokon kívül olyan fejlődött hangvagy alaktani sajátságokra sem szabad építenünk, a melyek sok más nyelvjárásban vagy nyelvemlékben is előfordulnak. Ilyen sajátság:

c) az egy birtokra vonatkozó 3. személyű birtokos személyrag -i ilyenekben: Az fegiuernek az hegi es ele, hiti bagyot, hiti zeget, hwti szeget, hűti meg szegő, lelkem ismereti, izi vagyon, köldök kőzópi; paisnak kózópi, az tikmonnak az zeki, hold tölti, monia tókj stb. E sajátság, a mely sok nyelvjárásban és nyelvemlékekben is megvan, de a mely határozottan csakis egyes nyelvjárások újabb fej-