Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

Az agyvelő betegségei - B) Részletes rész

84 köttetési létesítünk a harmadik agygyomor és az epidurális üreg között és így a felszaporodott liquor levezetését biz­tosítjuk. Ha ezek a műtétek contraindicáltak, vagy ered­ménytelenek, a fájdalmak és az agynyomás előbb említett kellemetlen subjectiv tünetei ellen morphiumot adunk, mellyel ilyen esetben nem kell takarékoskodni. Az agytályog. Keletkezik: 1. Fertőzött koponyasérülésből. 2. Otitis media suppurativá-ból, ha a genyedés a processus mastoideuson vagy a sziklacsonton át ráterjed az agyburkokra akár a nyirokutak, akár a thrombotizált vénák, akár pedig az ideghüvelyek mentén. 3. Ugyanolyan úton, mint az otitis, agytályoghoz vezethetnek az orrmelléküregek genyedései is. 4. Metastatikus úton keletkezhet; a metastasis eredete lehet bronchitis putrida, tüdőtályog, endocarditis ulcerosa stb. Anatómiai elváltozások: Ha közelből a nyirokpályák útján terjed a genyedés, rendesen egy nagy tályogot talá­lunk; ha metastatikus úton keletkezett, több kicsit. A localisatiót illetőleg megjegyzendő, hogy a traumás tályogok a koponyasérülés közelében, az otitises eredetűek a halántéklebenyben, a rhinogén tályogok a homloklebenyben, a metastatikusak többnyire az art. fossae Sylvii mentén, vannak. A geny minősége. Leggyakoribb az ú. n. pyogén geny (pyogén coccusok által történt fertőzés hozza létre). Ebből többnyire kitenyészthetők a kórokozók: streptococcusok, staphylococcusok, diplococcusok stb. Valamivel ritkább a tuberculotikus geny. Más genykeltők agytályogot alig okoznak. A tályog környezete sárga színű, oedemás. Régi tályogok hosszabb idő múltán néha eltoko- lódnak. Tünetek: a) általános tünetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom