Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)

A gerincvelő betegségei - B) A gerincvelő diffus megbetegedései

A lues spinalisnak egy különös alakja a paralysis spinalis spastica luetica, mely a hasonló nevű, nem lueses aetiologiájú betegséggel tüneteiben teljesen megegyezik.

Pachymeningitis cervicalis hypertrophica.

Oka: valószínűleg lues, esetleg alkoholismus.

Anatómiai elváltozások: a nyaki gerincvelő mentén a kemény agyburok megvastagodik, ezáltal nyomja a gyökereket és a gerincvelő állományát.

Tünetek: a nyak, tarkó és felső végtagok területén fájdalom, majd az érzékenység csökkenése, végül anaesthesia lép fel. Az elülső gyökerek összenyomása bénulásokat okoz. A bénult izmokban elfajulásos sorvadás lép fel. Később, mikor az összenyomás már a gerincvelőben futó pyramispályákat is sérti, jelentkeznek a hólyagzavarok, a lábak spastikus paresise, végül a légzőizmok bénulása.

Lefolyása lassú, rendesen évekig tart, közben megállapodások és remissiók jöhetnek létre.

A diagnosist spondylitis cervicalissal és myelitis cervicalissal szemben a lassú kezdet, a csigolyaelváltozások hiánya és a negativ Röntgen-lelet biztosítja.

Kezelés: meleg fürdők, galvánáram, a tarkó ecsetelése jóddal. Ha a lueses eredet valószínű, antilueses kúrát kísérelünk meg.

Spina bifida.

Ismeretlen eredetű fejlődési rendellenesség.

Az anatómiai elváltozás lényege az, hogy a csigolya- ivek hátul nem forrtak össze. Ez rendesen csak az alsó ágyéki és keresztcsigolyák elváltozása, ritka esetekben azonban végig terjed az egész gerincoszlopon, sőt a koponyán is.

Tartalma rendesen arachnoidea és liquor. Megjelenése és különböző fajainak ismertetése a sebészet és kórbonc- tan körébe tartozik.