Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
A gerincvelő betegségei - A) Rendszermegbetegedések
54 A diagnosis a bénulás kifejlődése után igen könnyű. A lázas szakban igen nehéz, a legjobb esetben is csak valószínűségi lehet. 2—5 éves gyermek rázóhideggel kezdődő lázas betegsége esetén mindig kell gondolni Heine-Medin-re is. Sensoriumzavar valószínűbbé teszi a diagnosist. Kutassunk a beteg lakásának környékén, hogy nem fordult-e elő más hasonló betegség. Kizárandók a következő betegségek: 1. Lázzal járó csont- és csonthártyabetegségek : osteomyelitis, osteochondritis luetica. Ezeknél bénulás nincs; a pseudoparalysist a fájdalom tartja fenn, mely reflectorikus izommerevséget hoz létre. A reflexek és az izmok elektromos reakciója normális. 2. Polyneuritis. Itt a) a bénulások lassan fejlődnek ki; b) az idegek és izmok nyomásra és passiv mozgáskor fájdalmasak; c) érzési eltéréseket találunk, melyeknek kiterjedése, valamint a bénulások kiterjedése a kerületi idegek beideg- zési területének felel meg.' 3. Atrophia musculorum spinalis. Itt a bénulás igen lassan fejlődik. A terjedés sajátságos: nem közvetlen, hanem egészségesek közvetítik; a közvetítők egészségesek is maradnak. A beteg kis testvérei a folytonos együttlét ellenére sem betegednek meg, a játszópajtásaik annál gyakrabban. Prophylaxis volna a gyanús esetek egész környezetének izolálása. Minthogy azonban a legtöbb eset kezdetben még csak nem is gyanús, ez kivihetetlen. Kezelés. A lázas szakban legjobb eredménnyel jár rekonvaleszkálók serumának subkután és intralumbális befecskendezése. Ez a serum ma még nem kapható és így csak egyes (főleg külföldi) klinikákon használják. A bénulások ellen villamos ingerlések, fürdők, masszázs, passzív mozgatás a szokásos eljárások. A kon- trakturák és végtagtorzulások kezelése csak sebészi lehet.