Mayer Hermann dr.: Az idegrendszeri betegségek és elmebajok összefoglalása (Budapest, 1923)
A funkcionális neurosisok
114 Megkülönböztetendők még: 1. A chorea maior; így nevezik a nagy hysteriás rohamot. 2. A chorea hereditaria seu eh. chronica progressiva: ez chorea-tünetekkel járó, örökölt, progressiv természetű betegség, mely főleg felnőtteken jelentkezik és néhány évtized alatt teljes elbutulás közben halálhoz vezet. Kezelés. 1. Feltétlen ágynyugalom a legkisebb mozgás esetén. Izolálás. 2. Enyhe hydrotherapia. 3. Gyógyszerek: a) Natrium salicylicum. b) Arsen, mely majdnem specifikusan hat. c) Szükség esetén bróm, scopolamin, morphin, chloralhydrat. Az utóbbi billentyűhiba esetén kontraindikált. Chorea gravidarumnál relative indikált a mesterséges elvetélés, illetőleg koraszülés. Paralysis agitans. Oka ismeretlen. Állítólag öröklés, trauma, kedélyizgalmak okozhatják. Rendesen a 40. és 50. életév közt lép fel. Tünetek, a) Másodpercenként 4—5 rezgéssel bíró, kis kitérésű, nyugalmi tremor, mely a kezeken kezdődik és ráterjed az egész testre. Akaratlagos mozgásnál és álomban a remegés megszűnik. A kezek mozgása igen jellemző: pénzolvasással, pilulasodrással hasonlítják össze. b) Állandó izommerevség, mely a testnek majdnem minden részét hajlító állásban rögzíti. Ez néha egyetlen tünet. Ez a forma az ú. n. paralysis agitans sine agitatione. Az izommerevség következményei: 1. a beteg előre,görnyed, fejét előrehajtja; 2. arca mozdulatlan, merev (viaszbábszerű); 3. minden (aktiv és passzív) mozgás megnehezített; 4. a járás a spasztikushoz hasonló; 5. a járás nehezen indul meg, majd mind gyorsabb 6 0 i-V '
