Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
IV. A görög felvilágosodás kora. A bölcsészet és az orvostudomány
72 IV. fejezet jegyzéséről mondottunk, el sem hihető ilyen ostobaság. Bizonyos az, hogy vándorbotot vett kezébe, hogy Thessáliában is tartózkodott, s később az aggastyánt itt érte utói a halál. Közben — szinte természetes — Kosban működött. Larissában halt meg, ahol sírját a Krisztus utáni időkben is mutogatták. Sírját csodatevő erővel ruházta fel a nép: a rajta nőtt virágokból méhek gyűjtöttek mézet a kis gyermekek száj fekélyei ellen. Honfitársai halotti áldozatokkal ünnepük születése napját, pénzeikre az ő képét nyomják nevének kezdőbetűivel. Magas homlokéi, kopasz öreget mutatnak ezek az ércdarabok, vaskos orral és hosszúkás szakállal. Képe különben, a szobrokba és a periodeuták műszerszekrényeibe vésett is, meglehetősen típustalan tucatarc. Ma öreg koldusokat mintáznak ilyen arcról a képzőművészek. Kos szigetének lakói még a legújabb időkben is mutogatnak egy kb. 2000 éves platánt, mely 15 m kerületű s belül odvas. Alatta tanított állítólag a nagy mester, s talán a közelében ma is meglevő márványpadon ült le előadásai után pihenőre. A Hippokrates nevéhez fűzött irodalom körülbelül ötven s egynéhány munkát foglal magában. Hippokrates képe egy elefántcsont orvosi kézitáska fedelébe faragva. Meyer-Steineg gyűjteményéből. Jellemző rájuk, hogy tartalom, forma, terjedelem, előadási mód szempontjából egymástól különböznek, nézeteikben pedig egymásnak sokszor ellentmondanak. Csak kritikátlan gondolkozó foglalhatta össze őket közös név alá. Tartalmuk az orvostudomány' minden ágazatára kiterjed. Már e könyvek is mutatják, hogy7 Hippokrates korában azorvosi ismeretek specializálódtak. Nevezetesebb hippokratesi könyvek ezek :
