Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

III. Másodlagos keleti kultúrák és az orvosi tudományok. Kisázsiai népek

A perzsák és feniciaiak. Mózes öt könyve

53

A héberek orvosi ismeretei legnagyobbrészt egyiptomi eredetűek. Az Ószövetség népének kultúrjelentősége éppen ezeknek az egyiptomi ismereteknek széthordásában áll. A zsidó nép a fáraók országát történelmének abban a szakában ismeri meg, melyet pátriárkák korának nevezünk (2100 — 1450. Kr. e.). Mózes öt könyve 1449—1409 között íródik s bennük sok egyiptomi elemet találunk. Mózes az egyiptomi papi tudomány neveltje volt. Egészségügyi utasításai közt sok egyezik a hamitákéval.

Josephus Flavius, az izraelitákról írt történeti művében e hasonlóságok alapján azt állítja, hogy Mózes tulajdonkép Ptah isten papja volt s Osarsiph volt a neve. Nagy tudása miatt választották vezérüknek a fáraók üldözése elől kivándorló zsidók.

A mózesi hygiénés rendelkezések között a testi sértésekre vonatkozó paragrafusok vannak a legnagyobb számban. Az étkezési rendszabályok is nagy pontossággal vannak leírva, szintúgy az újszülöttek ápolása, a csecsemőkkel való eljárás, a férfi és nő nemi érintkezésének módja, a nő viselkedése havi tisztulásának és a gyermekágynak idején, a ruházkodás, a lakás, a tábor, a temetkezés helyének megválasztása. Mindezen előírások elsősorban a vallás legfőbb elvéből, a tisztaságból következtek, de kétségtelen, hogy Mózes- nek egészségügyi szempontjai is voltak.

Betegségekről keveset olvasunk e könyvekben. A sebészet és szülészet is elhanyagolt.

E két utóbbi jóformán a körülmetélésre, illetve az elsőszülöttség megállapítására vonatkozott. Az egyiptomiaktól átvett körülmetélésnek célja az volt Mózes felfogása szerint, hogy a héber törzshöz tartozót örök bélyeg óvja meg az idegen népekkel való keveredéstől. A faji jelleget teremtő műtétet nem sebész végezte, hanem a pap, az apa vagy a család nőtagjai. Zipora, Mózes felesége, a fiát, Abrahám pedig kilencvenkilenc éves korában önmagát metélte körül. A körülmetélést különben gyógyító célból is végezték — nőkön. Ezeknél vagy a klitoriszt rövidítették meg, vagy a hyment vágták ki. így Sárát mesterségesen kellett megfosztani szüzességétől, mert „el volt zárva és szülni nem tudott“. A cirkumcízióval ellentétes műtétet hoznak divatba

Astarte, akit a föníciaiak a nemzés és a termékenység istennőjének tartottak és sok- emlőjűnek ábrázoltak. Azonos a Salamon korabeli zsidók Aserájával. Templomaiban sok fogadalmi tárgyat találtak. Tiszteletét vallásos prostitúcióval kötötték össze. Kultuszának főbb helyei: Sidon, Susa, Ekbatana és Cyprus szigete. (Temesváry tanár engedélyével.)