Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
48 II. fejezet far-, váll-, mell-, háttartást, valamint a harántfekvést és az aprórészek előesését. Helyzetjavító szülészeti műtétük a lábra- vagy fejrefordítás. Halott magzatokat szétdarabolva vagy kizsigerezve hoznak elő. Hirtelen, szülés alatti halálnál a gyermek megmentésére alkalmazzák a császár- metszést. A keleti nagy birodalmak közül eddig Indiában találtuk a legfejlettebb orvosi tudást. Ez a körülmény keltette fel egyes kutatókban azt a gondolatot, hogy India tudománya görög befolyás alatt fejlődött azzá, aminek látjuk. A görög befolyás lehetőségét feltűnően erősíti az a körülmény, hogy az Ayur-Védák sokban analógiát mutatnak a kosi, hippokra- tesi orvostudománnyal, főleg ami az empirikus ismereteket illeti. E kérdés eldöntése egyelőre bajos dolog, mert sok Sanskrit kézirat még megfejtésre vár. Mindenesetre idegenszerű, érthetetlen vonása az indus orvostudománynak ezen empirikus túltengés. Az indus elmélyedő természetnek, ha idegen befolyás nem tolta volna el egyoldalúlag a fejlődés irányát, az orvosi ismereteket egyidejűleg kellett volna fejlesztenie tapasztalati és elméleti irányban. Ez a feltevés mindenesetre a görög befolyás mellett szól. Kínában a hagyományok szerint már 3000 körül Kr. e. politikai alkotmányra, tudományokra és iparra találunk. Földrajzi helyzete, nemzeti jellege, szociálpolitikai berendezései bizonyos magaslatra juttatják az „égi birodalmat“. Ekkor azonban megtorpannak az erők, s marad minden a régiben, minden csöpp előremoccanás nélkül. Lezárt, bezárt, fallal körülvett világ ez, ahol a Föld legkonzervatívabb emberei régi hagyományaik szerint élnek. Stereotyp egyhangúság mindenfelé. Minden kínai arc, minden kínai jellem, minden architekturális alkotás, minden gondolat vagy érzelmi megrezdülés egyszabású. A minden újítástól való iszony, a régi bölcseségbe való görcsös kapaszkodás az irodalom hangját is szürkévé, szárazzá, tartalmatlanná teszi. Vannak reális tapasztalataik, de azokat értékesíteni nem tudják; lehet, hogy évezredekkel előbb ismerték a mágnestűt, mint mi, mégsem fejlődött tengerészetük; lehet, hogy a puskaport csakugyan ők találták fel, mégsem fejlődik katonaságuk; lehet, hogy Kr. e. 50-ben már papírgyáraik és könyvnyomdáik vannak, mégis köztük van a legtöbb analfabéta. Kína orvostudománya is ott tart húsz századdal Krisztus után, ahol harminc századdal Krisztus előtt. Hagyományos alak őstörténetükben Fuh-hu, aki kultúrájukat alapozza meg. King-nong császár (f 2699. Kr. e.) nevét a Lob-tó parti növény-