Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
44 II. fejezet Az amerikai fennsíkok ősi orvostudománya azért érdemli meg, hogy megemlíttessék, mert belőle érdekes következtetés vonható. Az Újvilág ugyanis bizonytalan idők óta elszigetelten élt, különválva a kultúrbölcsőnek tartott nagy kontinentális háromszögtől. így teljesen önállóan, látszólag az Ovilággal való minden kultúrcserétől mentesen, fejlődött orvostudománya, körülbelül olyan fokig, mint a keleti régi birodalmakban. S ezen a fokon meg is állapodott, pangott, mint Egyiptom, Babylon, India vagy Kína. A XVI. század felfedezői legalább is így értesítenek bennünket. Elszigeteltsége okozta, hogy egyrészt az egyetemes kultúra továbbfejlődésében sokáig jelentőségtelen maradt, másrészt, hogy nem hathatta át ezt a kultúrát a görög szellem, a keleti birodalmak műveltségének élesztő kovásza. Indiában szintén ősrégi kultúrára találunk. Az árja nép a Kr. előtti XVIII. század táján hódítja meg Pendzsab őslakóit. Az árja eredetileg hegylakó nép s magával hozza az Indus és Ganges völgyébe a hegyi friss levegőt, a tisztult világszemléletet. Nem tartozik a tárgyilagosan gondolkodó népek közé. Végtelenül sensitiv és képzeletdús. Legelső kulturális emlékei szent himnuszok, melyeket Indra, Varuna és Agni tiszteletére költöttek. Papjaik, a risik, feljegyzik a szájról szájra járó dalokat, s így támad a Rig-Véda, kb. 1500 táján Kr. előtt. E himnuszok Sanskrit nyelven Írattak s vallásos részleteik között orvosi vonatkozások is akadnak. A költők az egészséget védő Asvin ikeristenség, az életet jelképező Agni tűzisten s Rúdra, meg Dhavantari mellett, aki az indiai Olympus orvosa, találnak szavakat a jó levegő, a tengeri szelek és a fürdők magasztalására is. Néhány anatómiai elnevezés, tökéletlen élettani nézetek is csengnek felénk e dalokból. Az élet princípiuma a levegő. A betegségek okai a gonosz szellemek és rossz emberek, vagy az istenek büntetése. Ha büntetés, akkor engeszteléssel gyógyítható. Ha gonoszság műve, akkor a varázslat, a ráolvasás segít. De kígyómarás ellen is csak ráolvasás volt a szerük. Orvosokról a védák korában még nem tudunk. Első orvosaik, ha ugyan azoknak lehet nevezni őket, pásztoremberek, kuruzslók voltak, akik megismerve állataikon egyes növények gyógyerejét, azokat emberi betegségekben is felhasználták. Ilyen növényismerőkre vonatkozik a Rig- Véda egy dala, mely „Az orvos dala“ néven ismeretes. A Kr. e. 800. év táján terjed el India népe közt a brahmin vallás. Ennek istenségei Brahma, a nap, Visnu, a víz és Szíva, a tűz. Ennek az indiai szentháromságnak szolgálatára külön papi kaszt alakul, mely orvosi
