Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

I. Kezdetleges kultúrák. A történelem őskora és a primitív ember. Népies orvoslás

18

I. fejezet

imponáló a Filippinák bennszülötteinek azon eljárása is, hogy daganatok eloszlatására a daganat kivágott részeiből friss darabokat ültetnek a bőr alá.

Míg az efféle gyógymódok inkább figyelemreméltók és érdekesek, addig a primitívek szülészeti és sebészeti ismeretei joggal bámulatosak, különösen modern orvosi bakteriumellenes gondolkodásunk korában. Hogyne lepődnénk meg azon, hogy az ugandai néger császármetszést mer végezni terhes nőkön jóformán minden aseptikus kautéla elhanyagolásával-! Afrikai utazók megállapítása szerint a néger sebész a vajúdó nő hasát vízzel és pálmaborral lemossa, majd kezének vízzel való leöblítése után kiizzított vaskéssel a has közepén és a méhen akkora sebet ejt,hogy a magzatot a lepénnyel együtt kényelmesen kiemelhesse, közben tüzes vassal csillapítja a vérzést; összevarrása után a hasfali seb gyorsan behegged. Ilyen körülmények között nem alaptalan az a nézet, hogy az ősember is végzett nagyobb szülészeti beavatkozást, ami annál inkább valószínű, mert az emberiség kultúrájának egyik legrégibb színhelyén, a Húsvét- szigeteken sziklákon és a Ra- nakao-kráter kőházaiban felfedezett szülést ábrázoló rajzokból a szülészet mesterségével való korai foglalkozásra lehet következtetni.

A primitív sebészet fejlődésében véletlen, kísérlet és utánzás voltak fontos tényezők. Vérelvonás, sebkezelés, idegen testek eltávolítása, kis és nagy műtétek a mai primitív kultúrák orvosi tudásához is hozzátartoznak, s a civilizálatlan nép sebészének nagy segítségére van műtétéinél a páciens szervezetének toleranciája és fejletlenebb fájdalomérzete. De egy- egy súlyosabb beavatkozásnál a fájdalomcsillapító szerek légióját válogathatja össze az őserdőben a sebész, aki az ilyen hatású növényekből vagy kenőcsöt készít helyi alkalmazásra, vagy narkotikus italok alakjában kábítja el velők és teszi érzéketlenné a beteget.

Az ethnografiából ismert legkezdetlegesebb műtét a bőrnek felkarcolása a betegség okának kibocsájtása céljából. A vérző nyílást ilyenkor sárral tapasztják be a bennszülöttek, akik a bőr felhasogatása után keletkező, néha kiemelkedő, hegeket testdísznek tekintik (tatuálás). Ősi, talán

Emlőtatuálás, mint egyszerű kozmetikai műtét a Tanembar-sziget nőinél. Egyenes vagy szimmetrikusan görbülő sugarú csillagokat vésnek az emlőkre, úgyhogy a bimbó a díszítés középpontjába essék. Az emlőtatuálás Afrikában is divatos. (Ploss-Bartels után Temesvárt Tej- elválasztás c. könyvéből.)