Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

X. A legújabb kor

A szemészet, fogászat és fülészet fejlődése

251

1866), Beck Károly (1794—1844) és az angol Toynbee (f 1866) hatása alatt nagy tökéletességre vitték. A fülészet fejlődésének újabb időkben akadálya lett az, hogy a belgyógyászattal kapcsolatosan mint melléktudományt kezelik. A fogászatban pedig, a nagyszámú tudományos dentista szaklap tekintetbevétele mellett is, visszaesésnek kell minősítenünk azoknak az empírikusoknak működését, akik a fogbetegségeket kenyérkereseti

Semmelweis Ignác. Fülöp, budai fűszeres fia, Rokitansky tanítványa. 1855-től a szülészet pesti tanára. Felfedezi a rendesen halálos kimenetelű gyermekágyi láz okát és megelőzésének módját. Ezzel a világraszóló felfedezésével a sebészet is nyert, mert megtanulta tőle az antiszeptikus sebkezelést.

forrásukká alacsonyították le. Tudományunk történelme ugyanis arra tanít, hogy a mesterségnek túlontúl hangsúlyozása a tudomány degeneráló- dására vezet.

Az általános előrehaladás részese a szülészet és a gyermek- gyógyászat is. A szülészet fellendülésére sokat tett a bécsi iskola, úgy a régi, mint az új. Boíír Lukács (1751—1835), Kilián Hermann (1800—1863), Siebold Edvárd (1801 —1861) a régebbi durva szülészeti beavatkozások ellen harcolnak. A kórbonctani iránynak a szülészetben való úttörője Kiwisch Ferenc (1814—1852), Semmelweis egyik ellensége.