Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

X. A legújabb kor

Újabb gyógy eljárások. A modern sebészet vívmányai

247

tudományuk azonban valahogyan az idők során elkallódott. Véletlenen múlott, hogy az elbódításra újból rájöttünk. Jackson Károly (1805 —1880) veszi észre először az éter érzéstelenítő tulajdonságát, amit a sebészetben Morton Vilmos, bostoni fogorvos (1846) és Warzen János (1778—1856) használnak ki műtéteiknél. Nemsokkal ezután Simpson (1811 —1870), edinburgi szülész a Liebig által felfedezett (1832) kloroformmal szaporítja a narkotikumok sorát. A legújabb idők pedig a régiek mandragorájának rokonát, a scopolamint kezdik alkalmazni. Pravaz Károly (1791 —1803) injekciós fecskendője és a kokain felfedezése, megadták a módot az

Korányi Frigyes báró, 1866 — 1907-ig a budapesti m. kir. tudományegyetemen a belgyógyászat tanára, hazánkban a modern klinikai oktatás megteremtője. A szív és tüdő megbetegedéseivel, valamint idegkórtannal foglalkozott.

általános elbódításnak a kevésbbé veszélyes és kielégítő hatású helyi érzéstelenítéssel való helyettesítésére, amelynek ősei a változatos összetételű, érzéstelenítő kenőcsök. Legújabb vívmányok közé tartozik az ú. n. vezetési anaesthesia, amely módszerrel nagy műtétek is kloroform vagy éter igénybevétele nélkül végrehajthatók.

A fájdalomcsillapítás eme tökéletesítései mellett a sebészetre nagy befolyással volt a sebfertőzések felismerése, ami a magyar Semmelweis Ignác Fiilöp érdeme. Budán született 1818-ban és Bécsben jogot tanult, majd orvos lesz és Rokitansky mellett boncol. Szeretett volna Skoda asszistense lenni, de terve nem sikerül és 1846-ban Klein intézetében helyezkedik el, ahol csakhamar a szülészeti tanszék segéde lesz. 1850- ben már magántanár, de sok irígye miatt Pestre jön, ahol a Rókus-kór- háznak lesz díjtalan főorvosa. Katedrát csak 1855-ben kap. Abból az