Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

X. A legújabb kor

244

X. fejezet

sokban a külső körülményeknek és annak a véletlennek tulajdonítható, amely a kiváló tehetségeket ezekben a központokban összesodorta. Ilyenek Berlinben Hufeland Keresztély (1762—1836), Heim Ernő (1747—1834),. Traube Lajos (1818—1876). A berlini iskola hatása alatt áll a magyar irodalomtörténész és esztétikus Tóldy Ferenc (1805—1875), aki 1834-ben a pesti egyetemen a dietétika és a HuFELAND-féle „makrobiotika“ szabad előadója volt. A bécsi iskola mestereinek törekvése arra irányult, hogy a természet erejének gyógyító szándékait időszerűtlen beavatkozással,.

Skoda József, bécsi orvos az ú. n. fiatalabb bécsi iskola egyik tagja. A fizikai módszerekkel való betegvizsgálást tökéletesítette. A gyógyításban legfőbb elve a türelmes

várakozás.

vagy a mindent egyszerre megjavítani akarással meg ne zavarják. Ebben a hippokratikus szellemben működnek Oppolzer János (1808—1871) vagy Duchek Antal (1824 — 1882), Kahler Ottó (1849 — 1895), Nothnagel Hermann (1841—1905). Ennek az iránynak extrém képviselője Skoda József (1805 — 1881), aki annyira megy, hogy semmiféle therápiában nem bízik, s azt állítja, hogy betegséget lehet diagnosztizálni, le lehet írni, meg lehet érteni, de gyógyszerekkel befolyásolni nem lehet. Ebből az alapelvéből kiindulva, különösen a fizikális diagnosztikát tökéletesíti és a kórtünetek pontos megfigyelésére serkent. Vele egyidejűleg a bécsi iskola bőrgyógyászai is, HEBRÁ-val (4 1880) és a magyar Kaposi MóR-ral (1837— 1902) élükön, a tünettanra és a differenciális diagnosztikára helyezik a főűlyt