Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

VIII. A renaissance. A természettudományok evoluciója

A XVII. század uralkodó betegségei. Gyógyszerek

207

egy Talbor nevű angoltól, mint titkos szert. A magyar gyógyszertan emlékeihez tartozik az oleum libani (Buchholtz György 1676), a „pannonjai vöröspor“ (Spiendler Pál), továbbá néhány botanikai munka, mely ismertebb növények gyógyhatásait tartalmazza.

Magyarországon különben ez a század nagyon sok növénykerttel dicsekedhetik. Leghíresebbek egyike volt a pozsonyi kert, melyet Forgács Ferenc kezdett, majd Lippai György prímás épített ki. Zombori Lippai János jezsuita (t 1666) erről a kertről írja Calendarium Oecono- micum-át (Pozsony) és Posoni Kert című füzetkéjét (Nagyszombat).

Vándor fogorvos a XVII. századból. Abraham a Santa Clara nem egy prédikációjában ostorozta szélhámos üzelmeiket.

Híres botanikusok és gyógynövényismerők Bonanus Prókop, Szentiványi Márton S. J., Augustinus ab Hortis (1598—1650), késmárki városi orvos, a bécsi botanikuskert szervezője és egy természettudományi múzeum birtokosa. A nép szükségleteit elégítette ki Nadányi János (1669) Kerti dolgoknak leírása, amelynek hasznát avval indokolja szerzője, hogy „a mi Országunkban orvos Doktorok s Patikák nem igen vadnak“. Gyakorlati célokat szolgált Matthíolus Herbárium-ának nógrádi Madáts Gáspár (1628) által Haazy Apotéka néven eszközölt fordítása is, amely elveszett kéziratban sok a galenusi recept és sok orvosságnak szándéka „a szerelem dolgában gerjedezest indítani“. Ugyanekkor külföldön már megjelentek az első hivatalos városi gyógyszerkönyvek !

Feltűnő, hogy a sebészet és szülészet ebben a korban nem emelkedik együtt az anatómiával. A fejlődés e téren megbicsaklik, ami-