Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
V. Másodlagos görög kultúrák. Róma, Byzanc. A kereszténység
106 V. fejezet Az alaptalan pletyka elől az akkori római igazságszolgáltatás szerint legbiztosabb volt a menekülés. Hosszabb kerülővel elhajózik szülőföldjére, ahonnan Marcus Aurelius császár levelére g3'alog tér vissza Rómába, illetőleg a fenség székhelyére Aquilejába, ahonnan a pestis űzi ki. A markomannokkal való hadjárat idejében (170—174) Rómában él, mint Commodus császár orvosa. Ekkor irja fő anatómiai és élettani műveit Az anatómiai adminisztrációkról és Az emberi test részeinek hasznáról. Galenus minden munkája görögnyelvű. Rengeteget összeírt, hiszen irodalmi tevékenységét még jóformán mint gyermek elkezdte. Közel négyszázra becsülik értekezéseinek és nagyobb alkotásainak számát. Száz volt csak a filozófiai, matematikai, nyelvészi és jogi irat. Ezek túlnyomó része, valamint az orvosi értekezések közül igen sok elveszett. Soknak csak töredéke van meg; sok még csak kéziratokból ismeretes. Galenus sohse volt komolyabb beteg. Fiatalabb éveiben többször verte le lábáról lázas betegség, gyakori álmatlanság is kínozta s ilyenkor laktukát evett. Atyjának családi életén okulva, nem nősült meg. Anyagi függetlensége biztosította minden gondtól. Septimius Severus alatt hal meg 210 táján. A már említett iratain kívül fontosabbak a következők: Orvosi művészet (Ars parva), mely a galenusi rendszer rövid kompendiuma ; A természetes tehetségekről (3 könyv), melyben Erasistratos és AsKLEPiADES-sel szemben az elemi tulajdonságokat vallja és védi; Az izmok mozgásáról (2 könyv); Az egészség hat könyve; A beteg helyekről (6 könyv), mely topográfiai pathológia és diagnosztika; A lázak különbségeiről (2 könyv); A betegségek különbségeiről; A betegségekben való okokról; A tünetek különbségeiről (3 könyv); A természetellenes daganatokról ; Az egyszerű gyógyszerek temperamentumáról és erejéről, melynek első öt könyve elméleti, a hatodik pedig történeti, a többi öt könyv abc-sorrendben tárgyalja az orvosságokat; A gyógyszerek összetételéről helyek (10 könyv) és fajok (7 könyv) szerint; Az érvágásról szóló gyógyászati könyv; A therápiás módszernek 14 könyve, mely az Ars parva mellett legolvasottabb praktikus műve. A galenusi tan elsősorban a methodikusok atomisztikus és materialista nézeteit rombolta le. Alapgondolata ugyanis a platói idealizmus és Aristoteles realizmusának összeolvadásából születik meg. Ez az egyesítés a két ellentétes filozófiai rendszer közös pontjából, a teleológiz- musból kiindulva lehetséges volt. A teleológizmus azt tartja, hogj7 a földön minden lény, a lénynek minden porcikája bizonyos előre meghatározott célt szolgál. Nyilvánvaló, hogy a teleológikus nézetek rokonok az istenhittel, egy a tudatalatti forrásuk. Valóban! Galenus teleológikus
