Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany
80 (1) Ha Iegsavas híg-ékes tömény s forró olvadéka sósavval lecsapatik, a csapadék mégegyszer annyi sósavban, mennyi a lecsapáshoz vétetett főzés közt felolvasztatik, és jegittetik. Tulajdon. E készítmény: színtelen, négyszegű lapokban, vagy finom tőképekben jegedzik. Gyárokból hol nagyban készül, domború tálalaku dara bókban nyeretik; áttetsző, szagtalan, erős égető fanyar ásványos ízű, mérges hatású anyag. Fajsulya Mitserlich szerint =5,42—6,5. A hő 265° fokán színtelen folyadékká öntődik; 16 r. hideg, 3 forró vízben, 21/3 viztelen lángban, és 3 égényben olvad; melly olvadékai a kék kémpapirt megveressítik ,* a viola szörpöt (syr. violar.) zöld színűvé változtatják. Könleg-halvag, konyhasó, és más halvanyos sók, sött maga a sósav is fölöslegesen használva előmozdítják vízben való olvadását, és gátolják világosságon való bomlását; nem különben sok életmüves testek is, mint :a czukor, mézga, keményítő; hol nem gátolhatják, legalább hátráltatják. Áll: 74,1 higanyból, es 25,9 halványból. 103. §. Bomlását okozó adatok. Az égető, és tűzálló égvények péld. a ham-éleg, szikéi eg, s mész:éleg, a hig-halvag vizbeni olvadékában veresbarna — t. i. hig-élegből, és hig-halvacs- búl álló — csapadékot okoznak; melly csapadék, le- csapó-szeröknek fölöslegeseni hozzáadása által világossárga színt nyer (hig-élegvízegy. Hydras oxydihy- drargyrici). A czukor, mézga, birsmagnyák (mucilag. sem. cydon.) vagy méz: olvadékában ég - vények hozzáadásával hátráltatják a támadó hig-éleg kiválását; mindázáltal huzamosb idő múlva még is egy szürke üledék válik le belőle, melly: h i g - h a I- vacs és szinhigany; mi az égvények hozzáa-
