Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany
67 kali lecsapása által készül. — Fehér színű, égető könle- gegben, és kéneges égvényekben könnyen olvad· 86. §. Ezüst-iblag. (Jodet, argenti AgJ2), Ké. szül: ezüst-éleges sóknak ham-iblaggali lecsapása által. — Sárgás színű, savakban és égető kön. Iegegben olvadhatlan, de fölösleges ham-iblag és konyhasó olvadékokban — ez utóbbiban kevés meny- nyiséggel — olvad. 87. §. Gyvgy-törvényszerü kémlésmóáa az ezüstsók- tiak. Minthogy némi ezüst-éleges sók, p. o. a legsavas ezüst-éleg stb. nagyobb adagokban Levéve mérges hatásúak: jöhet ennélfogva eset elő, hol annak eldöntése, ha vagyon-e jelen vagy nincs ? törvényszerű és elmulhatlan szükséges kérdés lehet. Ila a kéinlendő állomány kevertelen, vagy egyszerű olvadékban van jelen, úgy az ezüst felfedezése sehmii nehézségékkel sincs összekötve. Mirenézve a kémlendő olvadékhoz sósav adatik, melly által ha csapadék támad: az , égető könlegegben felolvasztatik, és sósavval újra lecsapa- tik: a csapadék sziváron elválasztva megszárittatik, és szik-éleggel elegyítve égy darab szénén forrasz- csővel megöntetik, mi által a szinezüst kiválik. De ha az ezüst-éleges só másnemű testekkel van elegyülve: összekevertetik a kémlendő állomány két- annyi mennyiségű borléllel, s az egész vászonba téve kisajtoltatik. Az átszüredékhez konyhasó olvadék adatik, melly által haf csapadék okoztatik: az, sziváron el kiílönözvé megszárittatik s forrraszcsóvel a fonebb említett módon kísérhetik. Történvén azonban hogy a konyhasó olvadéka az átsajtolt folyadékban semmi csapadékot nem okozott volna, vagy ha okozott, de forraszcsőveli öntés által az ezüstnek semmi nyomdoka sem vetetett észre, akkor a vászonba visszamaradt állomány vétetik elő 5«
