Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

49 a tisztítandó arany királyvízben, és kénsavas vas-élecs olvadékkal lecsapatik. — A királyvízben létező legsav egy rész élenyével vegyült arany: ar-éleggé változik ; mellytől újra a kénsavas vas-élecs vonj^el az élenyt, és általa kénsavas vas-éleggé változik. A tiszta arany fekete porképében leválik; melly, szivár által a folya­déktól elkülönözve vízzel kiedeztetik, s megszárítva tűzön megöntetik. Vegyjellemei. A tiszta színarany, a fémek leg- nemesbike, erős tartós fényű, sárga szinti, lágy, evégre különnemű eszközök használtatásánál rézzel, vagy ezüsttel öntik össze, igen vékony lemezekre verhető, fölöttébb nyújtható, elannyira, hogy egy szemernyi arany 500 lábnyi hosszú drótra nyujtalhatik. Fajsulya = 19,5—19,65. Nehezebben önthető mint az ezüst és réz, megöntéséhez -f 1144° Dán i e 1» tű .mérője szerint ;W. szerint pedig 30° kívántatik; öntés közt zöldes színű, melly színe kihűlés itt λ elenyészk. Kén-só- és legsavakban nem olvad , de igen a két utób­biból álló királyvízben, melly is azon tulajdona vé­gett, hogy az aranyt érczeiből kiolvasztja: arany- választó víznek is neveztetik. Tuiajdonképen ezen vízben csak a halvány olvasztószerc az aranynak, s benne fölolvadva : ar-halvayot képez. Mit ser! ich szerint retsavban is olvad. Közönséges tűzben állandó, de égető üveg által füstté változtatható: s mint szin- arany a környelő tárgyakra száll. Fkép aranyoztak hajdan aranyfüsttel különféle ezüst tárgyakat. Az arany minden fémek közt legcsekélyebb vonzalommal viseltetik az éleny iránt. Tudjunk valamit az aranyozásmódrol is. Az zví nyozés három­féle. Először hideg: midőn az aranyat higannyal megöntve fé- ligmeddig híggá (aranyfoncsor) teszik,« aztán rakják fői vala- melly sav segcdel'uévCl ai aranyozandó tárgyra. Erre a higany hő 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom