Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Folany - Bórany

szere mindazáltal a kénlang (Alcohol sulfuris). Szabad légen dörzsölés által, vagy melegben meggyűl, s vilacssavvá ég : ha ezen égése üveg-harang alatt történik, s a fellengűlt száraz sav összegyűjtve lepárolt vízzel addig higittatik, mig 1,050 fajsúlyú leend: vílsav állítalhalik elő. — Ez színtelen, kellemes savanyú izu folyadékot képez.

F ο 1 a n y.

58. §. Folany, mészennyel vegyülve mint fölhöz löncz (Spathum Fluoris) gyakran , ritkábban jő vassal, czerennyel, timannyal, kesrennyel, és szikennyel a természetben elő. Magán-állapotban (isolirt) nem állí- tathatik elő. A folany egy a sótképzö testek közöl. (Nézd a 33. § toldalékábau). Élennyel való vegye nem ismertetik Könennyel: kön-folsaval (Acid, hydroíluori- cum) képez. Vegyül kénnel, és vilannyal is; vegyei nem műtermiek.

i,Folany“ nevét a bányászoktól használtattni szokott tol nyerte.

B ó r a n y.

59. §. Bőven van a bórsavban mint gyökalj jelen, mellyből hamannyali elegyítés , vascsőbeni izzás, sósavbani kifőzés, végűi borlélbeni kimosás és megszdritás által hozatik elő. — Setét olaj színű, merő, eldörzsölhelő, szín s szagnélküli* átláthattlan anyag. Légen hevítve veres lobbal bór