Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Iblany

31

intézet elibe terjesztek, mire Davy, bővebben Gay Lussac kémlék ki először vegytulajdonait, s abeli jelleme végett, bogy nagyobb hőben ibola színű füstöket ereget, ők: „J o d i u m“-nak, mi pedig „iblany nak nevezők.

Az iblany a nem fémek (non metallica) osztályába soroltatik ; a halvánnyal büzennyel és folannyal együtt sóliépzönek (Halóidé) neveztetik, mivel fémekkel vegyülve sóhoz hason vegyeket alkatnak. (\ézd fonebb a 33 §. toldalékéban). — iblany találtatik a természetiegyetem mindhárom országában, de tisztán egyikben sem, mindig más ásványokkal'egyűlve: csekély mennyiséggel létezik a konyhasóban; a mexicoi ezűst- érczben; tengervízben; a piemonti, és tirolisban a halli ásványos vizekben; az adelheiti gyógyvízben; és bőven a tengerszivacsban. Találtatik továbbá honunk Sáros megyéjében létező czigelkai; és Posega megyében kebelezett lipiki fürdőkben Végül többfajú mo- szatokban (algae); lágyférgekben (molluscae), és növény-állatokban (zoophitae).

(Hogy a czigelkai víz iblany tartalmú , azt Tognio orvos-tudor, és kir.· tanár; hogy pedg a lipilci: azt W a g- ner vegytudor urak kísérletükből tudjuk.)

Nagyban készíttetik az iblany franczhon gyáraiban, hol a fonebb említett kelp , és varec kilúgoztattnak , a híg a benne fölolvadva létező, és belőle kijegilhe ő sóktul elpárola's , és jegités által megsza^adíttatik. Végre a tovább már nem jegit- hető anyalúg, — tnelly szik- illa got, fertezve szik-halvaggal; szik-ke'neggel, szénsavas szik-e'/eggel, kénsavait me'sz-eleggel, és kénsavas ham-éleggel tartt magában — fölösleges kénsavval lepárolás alá vettetik. Ezen vegyműtétel áhal: halvány,-kön- keneg, és kon-iblag gőzök fejlődnek ki; ez utóbbi, eredete perezében a kén»avval együtt bomlást-szenved: víz t, i, cs kenecssav támad lak belőlük, mellettük az iblany szép ibola szín füstképiben felszáll', s a görveg, és a szedő hidegebb ré*ze-